Fotó: Euractiv.com/EPA/EFE/Stephanie Lecocq
Az Európai Parlament és az EU Tanácsa egyenlő súlyt képvisel, így az EP-szavazáson elért eredmény még nem jelenti egyértelműen az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruţa Kövesi sikerét – figyelmeztetett a LIBE elnöke.
2019. március 01., 10:252019. március 01., 10:25
2019. március 01., 11:132019. március 01., 11:13
Kemény alkuk következnek az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) között annak nyomán, hogy előbbiben a francia Jean-François Bohnert, utóbbiban pedig a román Laura Codruţa Kövesi kapott több szavazatot az Európai Ügyészség főügyészének kijelölését célzó eljárás során, és egyik jelölt sincs előnyben a másikhoz képest – jelentette ki Claude Moraes, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnöke azt követően, hogy a testületben szerdán megtartott szavazáson Kövesi maga mögé utasította Bohnert-t.
Romániában a kormánypártok bírálták, hogy az Európai Parlament illetékes szakbizottságában Laura Codruța Kövesi európai főügyész-jelölt kapta a legtöbb szavazatot, míg az ellenzék hangosan ünnepelte az eredményt.
A politikus rámutatott: az Európai Tanács és az EP szavazata egyenlő, egyik sem „üti” a másikat. „Egyenlőek vagyunk. Ők is szavaztak, mi is szavaztunk, ezzel pedig lezárult a történet. Az alku során a ET és az Európai Parlament is egyenlő fél lesz.
– mondta Moraes annak kapcsán, hogy a LIBE-bizottságban Kövesi 26, Bohnert pedig 22 szavazatot kapott, míg a tagállamokat képviselő Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) megtartott szavazáson Bohnert 50, Kövesi viszont csak 29 pontot kapott. Moraes szerint kemény alkufolyamat várható, amelynek során konszenzusra kell jutni, és az egyik félnek engednie kell. Rámutatott: a tagállamok képviselői nem választott képviselők, míg az EP-ben a polgárok által megválasztott képviselők szavaztak. „Ez még új eljárás, nem tesztelték” – mutatott rá a nehézségekre.
Mint ismeretes, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT) szintén Kövesi nyert 12 vokssal a 11 szavazatot kapó Bohnert-tel szemben. A harmadik jelölt, a német Andres Ritter mindkét bizottságban csak 1-1 szavazatot kapott.
Úgy is határozhat, hogy még az Európai Unió Tanácsával kezdődő alkufolyamat előtt szavazásra bocsátja a két EP-bizottságban született voks eredményét, hogy ezzel is megerősítsék a parlament álláspontját. A másik lehetőség, hogy szavazás nélkül képviselik a LIBE- és a CONT-bizottságban született eredményt.
Bukarestben ismét beidézték kihallgatásra Kövesit
Ismét beidézte a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló ügyészség Laura Codruţa Kövesit, aki ellen hivatali visszaélés, kenőpénz elfogadása és hamis tanúzás gyanúja miatt nyomoznak. Kövesit március 7-ére idézték be – ugyanarra a napra, amikor az EP vezetői döntenek az európai főügyész kiválasztásának további lépéseiről.
Nem szakmai, hanem politikai alapon meghozott döntés született szerdán a LIBE-bizottságban – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki maga is tagja a testületnek, és – mint elárulta –
„Nekem szakmailag jobbnak tűnt, felkészültebb volt, nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezett, hiszen az Eurojustban (az Európai Unió egyik ügynöksége, amely a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja – szerk. megj.) is tevékenykedett” – közölte. Sógor elmondta, Kövesivel szemben kisebbségi magyarként és román állampolgárként is fenntartásai voltak, mivel politikai nyomásra is cselekedhetett.
Kisebbségi vonatkozásban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ügyét hozta fel példaként a magyar sérelmekre, ahol a DNA, amely az iskola törvénytelen létrehozásáról szóló vádak alapján járt el, behívatta a nem katolikus szülőket, és rákérdeztek: miért adták katolikus iskolába a gyerekeiket, ha nem katolikusok, illetve hogy hisznek-e Istenben.
Sógor szerint szakmai szempontból azért vannak fenntartásai a román ügyésznővel szemben, mert – mind fogalmazott – procedurális visszaélések voltak a DNA eljárásai során. A képviselő rámutatott: szoros szavazás volt, amelyen politikai döntés született. „A pénzek nagy részét Kelet-Európában költik el a nettó befizető nyugati tagállamok, tudni akarják, hova megy a pénzük, és Bohnert szakmai tapasztalatánál nagyobb hatással volt rájuk Kövesi híre” – ecsetelte Sógor.
Hozzátette: Kövesi tevékenysége már csak azért is vitatható, mert elhangzott: az általa vezetett korrupcióellenes ügyészség 90 százalékos eredményességgel működött. „Ha sebész lennék, és azt mondanám, hogy 90 százalékos eredményességgel operálok, felfeküdne-e a késem alá a műtőasztalra?” – vont párhuzamot Sógor, rámutatva: ilyen szempontból nem lehet azt mondani, hogy eredményes volt a munka, hiszen mi van a maradék tíz százalékkal?
„Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a korrupcióellenes harcra szükség van, az Európai Ügyészségre fontos szerep hárulhat, ha tartalommal töltik meg, és korrektek lesznek.
– mondta el. Hozzátette az RMDSZ hivatalos álláspontja az volt, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a főügyészekről szóló szavazáson. „És én a lelkiismeretem szerint szavaztam” – összegzett lapunknak Sógor Csaba.
A PNL Kövesi kinevezésének támogatására szólította fel Dăncilát
Az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész támogatására szólította fel Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke csütörtökön Viorica Dăncilă kormányfőt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében úgy vélekedett: a Bukarestben kormányzó PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció nemcsak magát járatja le azzal, hogy kicsinyes bosszúvágytól fűtve akadályozni próbálja egy román jelölt fontos európai tisztségbe kerülését, hanem az országot is nevetségessé teszi.
Orban szerint a bukaresti kormánypártok minden elvakult, a „hazai mocskot” Európába exportáló igyekezete ellenére Kövesinek jó esélye van arra, hogy elnyerje az európai főügyészi tisztséget, és hosszú időre megbélyegezné Romániát, ha Kövesit saját országa ellenkezésének dacára neveznék ki. A PNL elnöke azt követelte: tegyék közzé, hogyan szavaztak Románia képviselői az Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER) február 20-i tanácskozásán, és felszólította Dăncilát, bízza meg Kövesi támogatásával Románia brüsszeli képviseletét.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 agrártermelőnek utalta át a gazdákat megillető mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert, aki korrupciós ügyben érintett.
Bűnszervezet létrehozása, fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok megsértése, minősített csempészés és kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt 131 házkutatást tartott hétfőn a DIICOT és a rendőrség.
A román kormány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kívánja növelni a védelmi költségvetést – derült ki hétfői sajtóértesülésekből.
Az elmúlt nap során 13 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, kettőt közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
Tulcea megye északi részén ismét légiriadót adtak ki, miután vasárnap este drónok csoportjait észlelték, amelyek az ukrán légtér felé tartottak a román légtér közelében.
Bírálta vasárnap a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a román igazságszolgáltatás működését, és felrótta a kábítószer-kereskedelem visszaszorítását célzó hatékony intézkedések hiányát.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
4 hozzászólás