Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nem fogadott el migrációs dokumentumot az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezletén, mert Lengyelország és Magyarország nem támogatta az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
2023. június 30., 19:112023. június 30., 19:11
2023. június 30., 20:022023. június 30., 20:02
Az Európai Unió (EU) elkötelezett amellett, hogy megtörje az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, továbbá elkötelezett az illegális migráció kiváltó okainak kezelése mellett, hogy jobban tudja irányítani a migrációs beáramlást, és elkerülje, hogy bárki életveszélyes útra induljon – jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken. A kétnapos EU-csúcsértekezlet végén tett – a tagországok állam-, illetve kormányfői által jóváhagyott – úgynevezett elnöki nyilatkozatban Charles Michel kiemelte: a migráció olyan európai kihívás, amely európai választ igényel.
Az Európai Bizottság ezzel egy időben „folytatja az uniós finanszírozás mozgósítását célzó munkáját a migránsok ideiglenes védelmének támogatására”. Az Európai Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy Lengyelország és Magyarország az új migrációs és menekültügyi EU-paktummal kapcsolatban a csúcsértekezleten kijelentette: olyan közös álláspontra kell jutni a hatékony migrációs és menekültügyi politikával kapcsolatban, amely szerint a szolidaritási intézkedések keretében a migránsok áthelyezésének és letelepítésének önkéntes alapon kell történnie, és a szolidaritás minden formáját egyformán érvényesnek kell tekinteni.
Charles Michel a kétnapos EU-csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón közölte: noha a migráció témájában nem született zárónyilatkozat, a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adjon ki a témában. Az Európai Tanács elnöke a migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
„A migráció közös kihívás, amely közös európai válaszokat igényel, az Európai Unió leköszönő svéd elnöksége kiváló munkát végzett abban a tekintetben, hogy létrejött az általános álláspont a migrációs és menekültügyi reformokkal kapcsolatban, így arra számítunk, hogy a paktumot sikeresen lezárjuk az év végére” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón. Azt emelte ki, hogy az új paktum középpontjában „az emberi kétségbeesést kihasználó” embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezeteinek felszámolása áll, továbbá a legális migrációs útvonalak kialakítása, amelyeket a bizottság az unión kívüli országokkal kialakított partnerségek megerősítésével hozna létre.
„Ugyanakkor célunk, hogy fokozzuk az együttműködést ezekkel az országokkal az embercsempészet ellen, továbbá az illegális migránsok visszaküldése, de világos koncepcióval rendelkezünk a tehetséggondozó partnerségek támogatásáról is, tehát az Európába vezető legális migrációs utakról” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A kormányfő a Kossuth Rádiónak Brüsszelben adott interjúban hangsúlyozta: a kormány harcolni fog ez ellen, és nem áll szándékában végrehajtani ilyen intézkedést. Kijelentette: ez olyan döntés, „amely elveszi tőlünk a saját országunkat”. Elmondta azt is, hogy Magyarország és Lengyelország a döntésnél nemmel szavazott, míg több ország a „puha nemet” jelentő tartózkodást választotta. Orbán Viktor felháborítónak nevezte az eljárást, amelynek során „puccsszerűen” erőltették át a migrációs kvótarendszerről szóló döntést az unió belügyminisztereinek tanácsán. Emlékeztetett arra a korábbi megállapodásra, miszerint a migrációról csak egyhangúlag határoz az unió.
„A döntés mögött a Soros-hálózat állhat, amelynek élén őrségváltás történt, az új generáció pedig politikailag aktívabb” – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Soros György átadta NGO-hálózatának irányítását a fiának. Ismertette Magyarország és Lengyelország javaslatát is, amely szigorú határvédelmet jelent. Erre azonban az unió nem fogékony. Ennek indokaként azt mondta: vannak országok, amelyek összekeverik a vendégmunkásokat érintő szabályozást a migrációval, remélve, hogy képzett munkaerőhöz jutnak. „Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos munkáskezek nem kerülnek ki” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
szóljon hozzá!