Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nem fogadott el migrációs dokumentumot az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács brüsszeli csúcsértekezletén, mert Lengyelország és Magyarország nem támogatta az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
2023. június 30., 19:112023. június 30., 19:11
2023. június 30., 20:022023. június 30., 20:02
Az Európai Unió (EU) elkötelezett amellett, hogy megtörje az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, továbbá elkötelezett az illegális migráció kiváltó okainak kezelése mellett, hogy jobban tudja irányítani a migrációs beáramlást, és elkerülje, hogy bárki életveszélyes útra induljon – jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken. A kétnapos EU-csúcsértekezlet végén tett – a tagországok állam-, illetve kormányfői által jóváhagyott – úgynevezett elnöki nyilatkozatban Charles Michel kiemelte: a migráció olyan európai kihívás, amely európai választ igényel.
Az Európai Bizottság ezzel egy időben „folytatja az uniós finanszírozás mozgósítását célzó munkáját a migránsok ideiglenes védelmének támogatására”. Az Európai Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy Lengyelország és Magyarország az új migrációs és menekültügyi EU-paktummal kapcsolatban a csúcsértekezleten kijelentette: olyan közös álláspontra kell jutni a hatékony migrációs és menekültügyi politikával kapcsolatban, amely szerint a szolidaritási intézkedések keretében a migránsok áthelyezésének és letelepítésének önkéntes alapon kell történnie, és a szolidaritás minden formáját egyformán érvényesnek kell tekinteni.
Charles Michel a kétnapos EU-csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón közölte: noha a migráció témájában nem született zárónyilatkozat, a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy az Európai Tanács elnöke nyilatkozatot adjon ki a témában. Az Európai Tanács elnöke a migrációs dokumentum elfogadásának elmaradását azzal magyarázta, hogy két tagország, Lengyelország és Magyarország nem tudta támogatni az EU új migrációs és menekültügyi csomagjára tett javaslatot, valamint a zárónyilatkozat minősített többséggel történő elfogadását.
„A migráció közös kihívás, amely közös európai válaszokat igényel, az Európai Unió leköszönő svéd elnöksége kiváló munkát végzett abban a tekintetben, hogy létrejött az általános álláspont a migrációs és menekültügyi reformokkal kapcsolatban, így arra számítunk, hogy a paktumot sikeresen lezárjuk az év végére” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón. Azt emelte ki, hogy az új paktum középpontjában „az emberi kétségbeesést kihasználó” embercsempészek és emberkereskedők bűnszövetkezeteinek felszámolása áll, továbbá a legális migrációs útvonalak kialakítása, amelyeket a bizottság az unión kívüli országokkal kialakított partnerségek megerősítésével hozna létre.
„Ugyanakkor célunk, hogy fokozzuk az együttműködést ezekkel az országokkal az embercsempészet ellen, továbbá az illegális migránsok visszaküldése, de világos koncepcióval rendelkezünk a tehetséggondozó partnerségek támogatásáról is, tehát az Európába vezető legális migrációs utakról” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A kormányfő a Kossuth Rádiónak Brüsszelben adott interjúban hangsúlyozta: a kormány harcolni fog ez ellen, és nem áll szándékában végrehajtani ilyen intézkedést. Kijelentette: ez olyan döntés, „amely elveszi tőlünk a saját országunkat”. Elmondta azt is, hogy Magyarország és Lengyelország a döntésnél nemmel szavazott, míg több ország a „puha nemet” jelentő tartózkodást választotta. Orbán Viktor felháborítónak nevezte az eljárást, amelynek során „puccsszerűen” erőltették át a migrációs kvótarendszerről szóló döntést az unió belügyminisztereinek tanácsán. Emlékeztetett arra a korábbi megállapodásra, miszerint a migrációról csak egyhangúlag határoz az unió.
„A döntés mögött a Soros-hálózat állhat, amelynek élén őrségváltás történt, az új generáció pedig politikailag aktívabb” – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Soros György átadta NGO-hálózatának irányítását a fiának. Ismertette Magyarország és Lengyelország javaslatát is, amely szigorú határvédelmet jelent. Erre azonban az unió nem fogékony. Ennek indokaként azt mondta: vannak országok, amelyek összekeverik a vendégmunkásokat érintő szabályozást a migrációval, remélve, hogy képzett munkaerőhöz jutnak. „Mindig mondom nekik, hogy én láttam a hordákat átvonulni Magyarországon. Abból a német ipar számára dolgos munkáskezek nem kerülnek ki” – fogalmazott Orbán Viktor.
„A román hatóságok az elnökválasztás befolyásolására tett nagyszabású és jól finanszírozott orosz erőfeszítést lepleztek le” – jelentette ki csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A magyar kormány azon dolgozik, hogy 2004. december 5-e soha többet ne történhessen meg, és a nemzetellenes politika soha ne kapjon többséget Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön.
Donald Trump megválasztott elnök vezető tanácsadóival találkozott szerdán egy ukrán küldöttség az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezetésével Washingtonban – jelentette a Reuters a találkozó részleteit ismerő forrásra hivatkozva.
Az izraeli hadsereg (IDF) kimentette egy túsz holttestét a Gázai övezetből – jelentette be szerda este a katonai szóvivő.
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország beavatkozott a romániai választásokba, amelyeket ennek nyomán egy olyan jelölt – Călin Georgescu – nyerhet meg, aki a bírálta a NATO-val való együttműködést, és arra utalt, hogy államosíthatja az országban működő külföldi vállalatoka
A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.
Audiencián fogadta szerdán Orbán Viktort Ferenc pápa a Vatikánban.
Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy Románia megsemmisítheti-e a Moldovai Köztáraság légterét megsértő orosz drónokat, mondván, hogy ez inkább a román hatóságokra tartozik, írja a NewsMaker.
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
szóljon hozzá!