Eldőlt a végeredmény? Dmitrij Peszkov szerint az újabb fegyverszállítások csak Ukrajna szenvedését fokozzák
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.
2024. április 26., 09:302024. április 26., 09:30
„El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov. Rámutatott, hogy
„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”. Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.
Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.
– fogalmazott a Kreml szóvivője.
„A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk” – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza.
Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának, hogy
Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy
A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.
Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt.
„Bűncselekményeik következtében 582 ember sebesült meg és vesztette életét, köztük 16 gyermek, valamint a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok több mint 237 polgári infrastrukturális létesítménye teljesen megsemmisült vagy megrongálódott. Intézkedések történnek a felkutatásukra és letartóztatásukra” – áll az SZK közleményében.
A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről.
Orosz miniszterhelyettes: Az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentésével járhat a vagyonelkobzás
Oroszország vagyonának elkobzása esetén leminősítheti a diplomáciai kapcsolatok státuszát az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.
Rjabkov arra reagált, hogy az amerikai szenátus szerdán támogatásáról biztosította azt a törvényjavaslatot, amely arról rendelkezik, hogy Oroszország zárolt vagyonát utalják át Ukrajnának.
„A diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentése az egyik lehetőség, nyilvánvalóan. (…) Most mérlegeljük, milyen legyen az optimális formája a reagálásnak, amelyben a lehetséges ellenintézkedések között szerepel a nyugati ellenfeleink vagyonával szembeni fellépés és a diplomáciai válaszlépések” – mondta Rjabkov.
A diplomata szerint az orosz hatóságok következetesen járnak el az ügyben. Az ellenintézkedések jellegét, mint mondta, „az ellenfelek körében folytatott tárgyalások függvényében” fogják meghatározni. Hozzátette: még nincsenek konkrét orosz döntések, mivel azokat a nyugati országok sem hozták meg.
A lengyelekhez hasonlóan a litvánok is hazaküldenék a háború elől elmenekült ukrán férfiakat
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
A politikus lengyel hivatali kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz előző napi nyilatkozatára utalt, mely szerint Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában.
„Természetesen figyelembe kell vennünk a belügyminisztérium álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez helyes irány” – jelentette ki a litván tárcavezető újságíróknak nyilatkozva.
„Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal az állampolgárokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta Kasciunas, hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán azokat a médiajelentéseket kommentálva, melyek szerint az ukrán konzulátusok „technikai okokból” leállították dokumentumok kiadását a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak, emlékeztetett, hogy „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”.
„Már régen jeleztük, hogy készek vagyunk segíteni az ukrán félnek katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében” – mondta a lengyel miniszter. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta az ukrán parlament által április 11-én elfogadott új mozgósítási törvényt.
Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.
Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai ,,provokációkra”, a megszaporodott drónok jelenlétére.
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás azután, hogy Kijev megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az országban mára mindennapossá váltak a hatósági fegyveres utcai emberrablások.
Az őszi amerikai elnökválasztás két jelöltje egymást támadta a CNN által szervezett csütörtök esti első televíziós vitán olyan témákban, mint az infláció, a bevándorlás és az ukrajnai háború.
Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!