Vádak. Az orosz vezetők nem hisznek abban, hogy a gázvezeték felrobbantása egy kis ukrán csoport magánakciója volt
Fotó: Twitter / Forsvaret
Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
2024. szeptember 27., 13:302024. szeptember 27., 13:30
2024. szeptember 27., 16:372024. szeptember 27., 16:37
„Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy
– mondta Peszkov.
A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.
Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint
Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a következményektől a transzatlanti együttműködést.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlatok felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát. Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.
Az orosz politikus azt mondta, hogy
„A gáz ma 84 százalékkal drágább a NSZK állampolgárai számára, mint korábban” – tette hozzá az Állami Duma elnöke.
Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. Rámutatott, hogy a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.
Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén.
Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről.
A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz RIA Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.
Putyin szerint a Nyugat azért vezet be energetikai szankciókat, mert nem állja a versenyt
A Nyugat azért vezet be törvénytelen szankciókat az energiaágazatban, mert nem tud helytállni a versenyben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Energiahét nemzetközi fórum csütörtöki plenáris ülésén.
„A Nyugat nem akar konkurenciát, mert nem tud helytállni benne, gyakran veszít a tisztességes versenykörülmények között, és diszkriminációhoz folyamodik, amit a vélt euroatlanti szolidaritásnak, az emberi jogokért folytatott küzdelemnek vagy valami másnak az álarcában tüntet fel. Sokféle ürügyet talál erre” – hangoztatta az elnök.
Putyin szerint a Nyugat azt gondolta, hogy elzárhatja a nemkívánatos országok elől az energiapaci szolgáltatásokhoz – az innovatív termelési megoldásokhoz, a logisztikához, a szállítás biztosításához és a fizetési rendszerhez – való hozzáférést. Ezzel azonban az alternatív megoldásokat ösztönözte, amelyek ma már szinte függetlenek a külső befolyástól. Az államfő egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországban rekordütemben növekszik az energiafogyasztás, ami a gazdaság fellendülését jelzi. Mint mondta, a bővülés az évtized végéig évente átlagosan két százalék lesz, ami megfelel a globális átlagnak.
Az orosz vezető hangot adott álláspontjának, miszerint a többpólusú fejlődési modell kialakulása a 21. század egészére vonatkozó globális növekedési hullámot indít el, amely nem Európában és Észak-Amerikában fog összpontosulni, hanem a BRICS-országokban és azokban az államokban, amelyek csatlakozni kívánnak hozzájuk. Emlékeztetett rá, hogy amíg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ GDP-jéből 45 százalék volt, addig a BRICS-országoké csak 22 százalék. 2023 végére a G7-ek részesedése 30 százalékra csökkent, a BRICS-országoké pedig 36 százalékra nőtt.
Közölte, hogy Oroszország a tömörülés többi tagjával most egy saját fizetési rendszer létrehozásán dolgozik, a teljes külkereskedelem önálló kiszolgálása érdekében. Azt ígérte, hogy a növekedési központtá vált és távlatosan azzá váló országok számára „hatékony és független fejlesztési platformot” fognak kialakítani.
Az Oroszországi Energiahetet hetedik alkalommal rendezik meg, az eseményen az idén több mint 50 országból négyezernél is nagyobb számú részvevő érkezett. A fórumnak, amelyen jelen van a tálibok küldöttsége is, a fő témája most az energiaügyi együttműködés a többpólusú világban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!