Vádak. Az orosz vezetők nem hisznek abban, hogy a gázvezeték felrobbantása egy kis ukrán csoport magánakciója volt
Fotó: Twitter / Forsvaret
Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
2024. szeptember 27., 13:302024. szeptember 27., 13:30
2024. szeptember 27., 16:372024. szeptember 27., 16:37
„Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy
– mondta Peszkov.
A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.
Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint
Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a következményektől a transzatlanti együttműködést.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlatok felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát. Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.
Az orosz politikus azt mondta, hogy
„A gáz ma 84 százalékkal drágább a NSZK állampolgárai számára, mint korábban” – tette hozzá az Állami Duma elnöke.
Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. Rámutatott, hogy a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.
Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén.
Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről.
A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz RIA Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.
Putyin szerint a Nyugat azért vezet be energetikai szankciókat, mert nem állja a versenyt
A Nyugat azért vezet be törvénytelen szankciókat az energiaágazatban, mert nem tud helytállni a versenyben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországi Energiahét nemzetközi fórum csütörtöki plenáris ülésén.
„A Nyugat nem akar konkurenciát, mert nem tud helytállni benne, gyakran veszít a tisztességes versenykörülmények között, és diszkriminációhoz folyamodik, amit a vélt euroatlanti szolidaritásnak, az emberi jogokért folytatott küzdelemnek vagy valami másnak az álarcában tüntet fel. Sokféle ürügyet talál erre” – hangoztatta az elnök.
Putyin szerint a Nyugat azt gondolta, hogy elzárhatja a nemkívánatos országok elől az energiapaci szolgáltatásokhoz – az innovatív termelési megoldásokhoz, a logisztikához, a szállítás biztosításához és a fizetési rendszerhez – való hozzáférést. Ezzel azonban az alternatív megoldásokat ösztönözte, amelyek ma már szinte függetlenek a külső befolyástól. Az államfő egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországban rekordütemben növekszik az energiafogyasztás, ami a gazdaság fellendülését jelzi. Mint mondta, a bővülés az évtized végéig évente átlagosan két százalék lesz, ami megfelel a globális átlagnak.
Az orosz vezető hangot adott álláspontjának, miszerint a többpólusú fejlődési modell kialakulása a 21. század egészére vonatkozó globális növekedési hullámot indít el, amely nem Európában és Észak-Amerikában fog összpontosulni, hanem a BRICS-országokban és azokban az államokban, amelyek csatlakozni kívánnak hozzájuk. Emlékeztetett rá, hogy amíg 1992-ben a G7-csoport részesedése a világ GDP-jéből 45 százalék volt, addig a BRICS-országoké csak 22 százalék. 2023 végére a G7-ek részesedése 30 százalékra csökkent, a BRICS-országoké pedig 36 százalékra nőtt.
Közölte, hogy Oroszország a tömörülés többi tagjával most egy saját fizetési rendszer létrehozásán dolgozik, a teljes külkereskedelem önálló kiszolgálása érdekében. Azt ígérte, hogy a növekedési központtá vált és távlatosan azzá váló országok számára „hatékony és független fejlesztési platformot” fognak kialakítani.
Az Oroszországi Energiahetet hetedik alkalommal rendezik meg, az eseményen az idén több mint 50 országból négyezernél is nagyobb számú részvevő érkezett. A fórumnak, amelyen jelen van a tálibok küldöttsége is, a fő témája most az energiaügyi együttműködés a többpólusú világban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!