Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával – jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.
2023. november 29., 09:152023. november 29., 09:15
„Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta” – mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.
Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában,
„Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák – ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is – sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést” – mondta Megyinszkij.
Véleménye szerint „így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére”, és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz „különleges hadművelet” célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.
Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.
„De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően
– nyilatkozott Megyinszkij.
Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.
Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat.
Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.
Ismét drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát az oroszok
Oroszország 21 drónt és három manőverező rakétát lőtt ki Ukrajna felett az éjszaka folyamán – közölte az ukrán légierő szerdán, hozzátéve, hogy az összes drónt és két rakétát megsemmisítették, mielőtt célba értek volna.
Az iráni gyártmányú Sahíd drónok az ország nyugati részén található Hmelnyickij régió, a rakéták pedig Dél-Ukrajna felé tartottak – közölte a légierő.
A nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióban egy légitámaszpont található.
Bár nem semmisült meg, a harmadik rakéta „nem találta el” a célpontját – közölte a légierő további részletek nélkül.
Esetleges áldozatokról vagy károkról egyelőre nincs információ.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy cirkálórakétával támadást indított ukrán katonai infrastruktúra ellen, de a Reuters szerint nem világos, hogy a támadás mikor történt.
Az orosz védelmi minisztérium időnként késve tesz közzé információkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!