Montenegró, az -újrafogalmazott- ország

A függetlenségpártiak győztek a volt jugoszláv tagköztársaságban Nyolcvannyolc év után újra független ország lett Montenegró. A volt jugoszláv tagköztársaság lakói 55,3 százalékban voksoltak a Szerbiától való elszakadás mellett. Az Európai Unió illetékesei üdvözölték a montenegrói népakaratot, és jelezték: külön javaslatot dolgoznak ki az ország EU-csatlakozásának megkezdésére.

Gazda Árpád

2006. május 23., 00:002006. május 23., 00:00

Kihirdette a montenegrói függetlenségpárti tömb győzelmét tegnap hajnalban Milo Djukanovics. A montenegrói kormányfő bejelentette: köztársasága 88 év után megújította államiságát, és szuverén ország lett, a függetlenné válást pedig Montenegró újkori történelme legfontosabb eseményének nevezte, amelyre 88 évet várt az ország népe. �Montenegró demokratikus és politikailag érett társadalomként mutatkozott be Európának. Képesek voltunk választ adni az Európai Unió kemény feltételére, és túl is tettünk a követelményen� � hangoztatta Djukanovics, aki köszönetet mondott az EU-nak, amiért segített megrendezni a montenegrói népszavazást, és arra kérte Brüsszelt, hogy a továbbiakban is segítse országát az integráció során. A politikus megerősítette, hogy Montenegró függetlensége nem lesz senkinek a kárára, gratulált Szerbiának is a függetlenséghez, és meggyőződését fejezte ki, hogy Belgrád is sikeres lesz az európai integráció és a térségbeli stabilitás megszilárdításának folyamatában.

Negyvenötezres fölény
A podgoricai székhelyű monitoringközpont (CEMI) és a belgrádi székhelyű Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) által nyilvánosságra hozott közös, nem hivatalos végeredmény szerint � a szavazóhelyiségek közel harmadát véve reprezentatív mintának � 55,3 százalékos többségben voltak a függetlenségpártiak. A függetlenség eléréséhez szükséges szavazati arány 55 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a függetlenséget támogatók száma 45 ezerrel haladja meg a szerb-montenegrói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát. A CEMI saját felmérése 55,5 százalékos előnyt mutatott a szakadárok javára.
Az unionista ellentábor ennek ellenére egyelőre nem hajlandó elismerni vereségét, és a hivatalos végeredményre vár. Az unionista tömb legnagyobb pártja, a Szocialista Néppárt elnöke arra kérte a szakadár érzelmű polgárokat, hogy viszszafogottan és méltósággal várják meg a hivatalos végeredményt.
Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter kijelentette: gratulál Montenegró polgárainak, amennyiben helytállónak bizonyulnak a nem hivatalos adatok. Draskovics szerint Montenegró függetlenségét Szerbiának �teljes békével� el kell fogadnia, majd történelmi gyökereihez kell fordulnia, �amelyek lerövidítenék az Európához és az alkotmányos monarchiához vezető utat�.
Az első nem hivatalos részeredmény közzététele után Montenegró több városában is euforikus hangulat uralkodott, valóságos népünnepély kezdődött. Podgorica a függetlenségpártiak üdvrivalgásától volt hangos, a szakadárok a kormánypalota előtt tűzijátékkal és lövöldözéssel ünnepeltek, a tömeg Milo Djukanovics kormányfő nevét skandálta. A főváros utcáin a szakadárok köröztek gépkocsikkal, montenegrói zászlót lengettek, és megszakítás nélkül dudáltak. Hasonló spontán népünnepélyekről érkezett hír a történelmi fővárosból, Cetinjéből, illetve Niksicből és Kotor városából is.

Európa üdvözletét küldi
Az Európai Unió elismeri a montenegrói népszavazás eredményét, a balkáni állam függetlenné válását � ez tűnt ki a szervezet illetékeseinek tegnapi nyilatkozataiból. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra kérte mind a függetlenségpárti, mind az azt ellenző lakosokat, hogy tartsák tiszteletben a vasárnapi referendum eredményét. A politikus az érettség jelének nevezte, hogy a szavazás rendben zajlott, és hogy a voksolásra jogosultak nagy arányban, 86,3 százalékban vettek részt.
Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa az egység megőrzésére kérte az összes montenegrói pártot, állampolgárt, s arra, hogy az európai értékek, standardok alapján hozzanak létre konszenzust a köztársaság egységéről. Miután tavaly az Európai Unió Szerbia-Montenegróval, mint közös államalakulattal kezdett megbeszéléseket egy stabilitási és társulási megállapodás megkötéséről, a szóvivő most hangsúlyozta: mihelyt hivatalossá válnak az eredmények, az EU-bizottság javaslatot dolgoz majd ki a Montenegróval folytatandó külön tárgyalásokra.
Hogyan tovább?
A montenegrói népszavazási eredmény után kikiáltható Montenegró és Szerbia függetlensége. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, és megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell nyernie a nemzetközi pénzintézetekben. Szerbiára is vonatkoznak majd a közös államot illető nemzetközi dokumentumok, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú koszovói határozata. Szerbia alkotmánymódosítások nélkül �ússza meg� az önállóvá válást, mivel az ma is hatályos, 1990-es milosevicsi alkotmány tartalmilag már független államra jellemző attribútumokkal ruházta fel Szerbiát. Ugyanakkor az országnak mindenképpen új alkotmányra van szüksége, miközben függőben van még Koszovó sorsa. A belgrádi média által megszólaltatott elemzők szerint Montenegró elszakadása nagy mértékben aláássa Belgrád pozícióit a tartomány birtoklásáért folytatott vitában. Montenegrónak újra kell kezdenie Brüsszellel a társulási tárgyalásokat, de csak azt követően, hogy a nemzetközi közösség elismeri az ország szuverenitását. Szerbiával addig szünetelnek a tárgyalások, amíg nem kerül a Hágai Nemzetközi Törvényszék börtönébe a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb katonai vezető.


Milo Djukanovics, �az államalapító�
Milo Djukanovicsnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott az ő nevével, ezért Milo Djukanovics minden bizonnyal �államalapítóként� vonul be az Adria-Parti köztársaság történelmébe. A 44 éves Djukanovics fiatal kora ellenére �politikai matuzsálemnek� számít: eddig négyszer választották kormányfővé, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, és a függetlenségi népszavazás sikere után számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget.
A közgazdász végzettségű politikus fiatal korában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő volt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A nyolcvanas évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Szlobodan Milosevics meghirdette a �bürokrácia elleni forradalmat�. Djukanovics szószólója lett a �régi gárdával� való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevics embereként tartották számon. Az 1990-es választásokon parlamenti mandátumot szerzett, néhány héttel később pedig � 29. születésnapján � Momir Bulatovics köztársasági elnök jóvoltából elfoglalta a miniszterelnöki széket. Djukanovics így Európa legfiatalabb kormányfője lett. A kilencvenes évek derekán kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) alelnökeként Djukanovics bírálni kezdte Milosevicset, aki követelte a kormányfő menesztését. Vitáik miatt 1998-ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovics mellett állt ki. Bulatovics otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben Djukanovics a köztársasági elnöki székből is kiszorította vetélytársát. Milosevics bírálatával kivívta a Nyugat rokonszenvét, alighanem legkockázatosabb politikai lépése viszont a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatokat átalakító, 2002. március 14-ei belgrádi megállapodás aláírása volt, amivel a politikus négy évre lemondott a köztársaság függetlenségéről. Akkoriban sokan úgy vélekedtek, hogy ezzel befellegzett Djukanovics pályafutásának, de éppen az ellenkezője történt: pártja fölényes győzelmet aratott a fél évvel később megtartott parlamenti választáson. Hírösszefoglaló
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 19., szombat

Több tucatnyian meghaltak, miután felborult egy turistahajó Vietnamban

Legkevesebb 34 ember meghalt és tíznél többen eltűntek szombaton, amikor hajótörést szenvedett egy turistákat szállító hajó a vietnami Ha Long-öbölben, Hanoitól mintegy 200 kilométerre északra – jelentette a vietnami állami média.

Több tucatnyian meghaltak, miután felborult egy turistahajó Vietnamban
2025. július 19., szombat

Kilőttek egy gyilkos medvét Japánban, és kiderült, hogy négy évvel korábban is ölt már embert

Egy négy évvel ezelőtti emberölést is rábizonyítottak Japánban egy agresszív barnamedvére, amelyet a múlt héten lőttek ki Hokkaidó tartomány déli részén, miután halálra marcangolt egy férfit.

Kilőttek egy gyilkos medvét Japánban, és kiderült, hogy négy évvel korábban is ölt már embert
2025. július 19., szombat

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben

Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román–német vállalat létrehozásáról – jelentette be Nicușor Dan román államfő pénteken Berlinben.

Lőszereket gyártó német–román cég létrehozását tervezik Erdélyben
2025. július 19., szombat

Tömegbe hajtott egy autó Los Angelesben, többen súlyosan megsérültek

Tömegbe hajtott egy autó szombat hajnalban Los Angeles East Hollywood városnegyedében, több mint húsz ember megsérült, köztük négyen-öten „minimum válságos állapotban” vannak.

Tömegbe hajtott egy autó Los Angelesben, többen súlyosan megsérültek
2025. július 19., szombat

Ukrajna folytatta Moszkva elleni dróntámadásait, Kijev szerint az ukrán erők kitartanak Pokrovszknál

Ukrajna szombatra virradóra ismét drónokkal támadta Moszkvát, így az orosz főváros már a harmadik egymást követő éjszakán került tűz alá.

Ukrajna folytatta Moszkva elleni dróntámadásait, Kijev szerint az ukrán erők kitartanak Pokrovszknál
2025. július 19., szombat

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria

Izrael és Szíria tűzszünetben állapodott meg – közölte pénteken az Egyesült Államok törökországi megbízottja, miután Szíria túlnyomórészt drúzok lakta területén több mint 300 halálos áldozatot követelő, napokig tartó vérontás zajlott.

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria
Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria
2025. július 19., szombat

Tűzszünetet kötött Izrael és Szíria

2025. július 19., szombat

Elfogták a férfit, aki a gyanú szerint felgyújtott egy templomot Kárpátalján, és magyarellenes feliratokat festett rá

Elfogták a palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját – közölte pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai részlege a Facebook-oldalán.

Elfogták a férfit, aki a gyanú szerint felgyújtott egy templomot Kárpátalján, és magyarellenes feliratokat festett rá
2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök