David Petraeus, a CIA volt igazgatója és az amerikai Központi Parancsnokság korábbi parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Moldova lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja.
2024. február 26., 18:222024. február 26., 18:22
2024. február 26., 18:232024. február 26., 18:23
A nyugalmazott táborok a CNN-nek azt mondta, ha Oroszország legyőzi Ukrajnát, Putyin nem fog megállni ott. „Minden kétséget kizáróan nem fog megállni Ukrajnánál. A kérdés az, hogy mennyi időbe telik, amíg újraépíti a katonai erőit, és máshová küldi őket. Moldova mindenképpen célkeresztben lesz. Hiszen még mindig mintegy 1500 orosz katona van a szakadár országrészben, Transznisztriában” – mondta Petraeus.
Hangsúlyozta, hogy a balti országok sorsát illetően is vannak félelmek.
– hangoztatta David Petraeus.
Mint arról beszámoltunk, egy transznisztriai ellenzéki, Ghenadie Ciorba állítása szerint a Dnyeszteren túli szakadár terület képviselői február 28-i ülésükön az Oroszországhoz való csatlakozást készülnek kérni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap, az orosz parlament előtt mondott beszédében be is jelent.
A moldovai kormány reintegrációs politikai hivatala ennek kapcsán a kedélyek megnyugtatásának céljával közleményt adott ki. „A rendelkezésünkre álló információk szerint nincs okunk azt feltételezni, hogy a helyzet a régióban romlani fog” – közölte a hatóság. Lilian Carp, a biztonsági, védelmi és közrendvédelmi bizottság elnöke szintén azt mondta, hogy
„Szemmel kell tartanunk őket. Nem tudjuk, mi jár a fejükben. Voltak már korábban is ilyen kísérletek. Nem ez az első alkalom. Korábban is szerveztek már álreferendumokat, és ilyen körülmények között nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy milyen lépésekről határozunk, milyen nyilatkozatokat teszünk – ez befolyásolhatja a biztonságunkat. Meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzuk az eszkalációt” – mondta Carp.
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának információi szerint az ezzel ellentétes hírekkel szemben a transznisztriai képviselők nem kérik február 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az Oroszországgal való egyesülést.
Ukrán hírszerzési források is leszögezték: az orosz dezinformációs kampány része, hogy Transznisztria az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozását kérné a héten.
– jelentette ki Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője újságíróknak az Ukrajna. 2024-es év című fórumon vasárnap. „Senki sem fog 28-án csatlakozni az Oroszországi Föderációhoz” – jelentette ki Budanov, hozzátéve, hogy a Dnyeszterrel határos Ukrajna számára nem lesz probléma.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) is azt írta honlapján február 25-én, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy fogalmazott: a rendelkezésére álló információk alapján nem lehet bizonyosan kijelenteni, hogy a transzniszriai vezetés elszakadni készül Moldovától.
A Dnyeszteren túli területet nemzetközileg Moldova részeként ismerik el. A régió 1991-ben, az 1991-es szovjet puccskísérletet követően kikiáltotta függetlenségét. A Moldova és Dnyeszteren túli területek közötti tűzszüneti megállapodás orosz katonai jelenlétet hozott a régióban, 1500 és 2000 közötti orosz békefenntartó állomásozik ott.
Vadim Krasznoszelszkij, a Dnyeszteren túli orosz Moszkva-barát „kormány” vezetője január 22-én fokozott hadgyakorlatokra és fokozott készültségre szólított fel, ami szerinte válasz volt a moldovai állítólagos provokációkra. Kijev közölte, hogy „határozottan válaszol” minden olyan kísérletre, amely arra irányul, hogy Dnyeszteren túli területet bevonják Oroszország Ukrajna elleni háborújába, és destabilizálják a moldovai helyzetet.
Vlagyimir Putyin még februárban bejelentheti, hogy Oroszország elcsatolja a szeparatista moldovai Dnyeszteren túli területet – állítja egy helyi ellenzéki.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!