Szilágyi Péter: a határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el
Fotó: Kormány.hu
Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta a kisebbségi jogvédelemben a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa a témában rendezett online nyári egyetemen szerdán.
2021. július 14., 15:572021. július 14., 15:57
2021. július 14., 15:592021. július 14., 15:59
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet tanácskozásán azt mondta: nagy szükség van a kisebbségvédelmi ismeretekre. A magyar kormány 2010 óta a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon egyaránt kiáll a határon túli magyarságért, sok országnál azonban visszarendeződés tapasztalható. A határon túli magyarok sokszor jogsértéseket szenvednek el, meglévő kollektív jogaiktól fosztják meg őket – mutatott rá a Kisebbségvédelem Európában 2021 címmel tartott rendezvény nyitónapján. A legerősebben ez Kárpátalján jellemző – fűzte hozzá, példaként a nyelvtörvényt, az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat említve.
– hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy hivatalosan 12 millió magyarral számolhatnak a Kárpát-medencében. A tömbmagyarság és a szórványmagyarság egyaránt fontos a kormánynak. Kiemelt jelentőségű, hogy az utóbbiakat is megtartsák magyarságukban – mondta, kiemelve: „a diaszpórában is rengeteg honfitársunk él”, így beszélhetnek összesen 15 milliós magyarságról.
Hangsúlyozta: 2010 óta minden szakpolitikai ágazatban jelen van a nemzetpolitika, és minden tárcánál van kapcsolódási pont.
Szilágyi Péter beszámolt arról, hogy
A 2010 óta elfogadott legjelentősebb jogszabályok között említette a magyar állampolgársági törvényt. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár van már, és minden magyar egyaránt fontos – jelentette ki a miniszteri biztos.
Hangsúlyos célként jelölte meg, hogy megerősítsék a szülőföldön élők identitását. Kiemelten kell támogatni a külhoni magyar családokat, azért, hogy az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában is gyarapodó közösségek legyenek – mondta a miniszteri biztos. Emlékeztetett: a külhonban élők is igényelhetik az anyasági támogatást, bevezették a babacsomagot, és folyamatosan indulnak a kisgyermekes családoknak szóló programok is.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy
A nemzetállamot nem a nemzeti kisebbségektől kell félteni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: jól működő szuverén nemzetállam valósíthatja meg a legjobban a nemzeti kisebbségek védelmét.
Arra kell törekedni a jövőben, hogy az Európa Tanács (ET) erős támasza és támogatója legyen azoknak, akik a kisebbségi jogok bővítésével akarják erősíteni a saját országuk és az egész kontinens jólétét és biztonságát – mondta Németh Zsolt, aki 2021 januárja óta az ET parlamenti közgyűlésének egyik alelnöke.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy
Alapelvük, hogy a magyarságuk vagy vélhető magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett állampolgároknak minden támogatást megadjanak, és így a külhoni területeken élő magyarok is „emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek a szülőföldükön” – mondta. Kitért arra, hogy állandó jogsegélyszolgálatot biztosítanak, 21 irodát működtetnek Kárpát-medence-szerte, a konkrét peres ügyekben pedig anyagi és szakmai támogatást nyújtanak.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: 2010 óta a költségvetésben 0,1 százalékról 0,5 százalékra nőtt a külhoni magyarok közösségépítésére fordított összeg. Beszámolt a Szülőföldön magyarul elnevezésű programról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül, és kitért az oktatási támogatásokra. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban több száz óvodát újítanak fel és építenek – közölte.
A kutatóintézet tevékenységéből többi között az óvodai kutatást emelte ki, amelyben azt vizsgálják, mi motiválja a szülőket az intézményválasztásban. Az eredmények alapján tudnak majd a döntéshozóknak javaslatot tenni – jelezte az igazgató.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
szóljon hozzá!