Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke – aki a tisztségre egyedüli jelölt volt – 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson.
2024. február 26., 19:302024. február 26., 19:30
2024. február 26., 21:242024. február 26., 21:24
A szavazólapot 147 képviselő vette fel. A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt. Az MTI tudósítása szerint a szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből.
A megválasztott államfő elmondta, bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén; bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve. Megválasztása után elmondott beszédében Sulyok Tamás azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.
Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. „Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja” – idézte az MTI Sulyok Tamást. Közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság. „A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra” – hangsúlyozta az új államfő.
A 2023-as Kolozsvári Magyar Napok vendége volt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Kolozsvári látogatása alkalmából a Krónika interjút készített a neves jogásszal, ebből közlünk szemelvényeket.
„Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni” – fogalmazott. Elmondta, számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.
Elmondta, olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik. Sulyok Tamás a nemzeti alkotmányos identitást alapvetően alkotmányjogi tartalmúként írta le, amelyhez jogi, kulturális, világnézeti aspektusok is kapcsolódnak. Elmondta, „elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után feloldódunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban”.
Sulyok Tamás közölte: bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hozzátette: az identitás szorosan kötődik ahhoz a hagyományos társadalmi környezethez, amely a Kárpát-medencében az elmúlt évezredben kialakult, és amelynek megőrzése nemzeti lét egyik alapfeltétele. Hangsúlyozta: a nemzeti identitásnak szerves része a velünk együtt élő nemzetiségek identitása is. Jogászi pályáját úgy foglalta össze, hogy az a legszabadabb ügyvédségtől a legnemesebb alkotmánybírói munkáig terjedt. „Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és váraknál egyaránt” – tette hozzá.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották. Megköszönte feleségének, Zsuzsannának, hogy már ötven éve mellette áll, támogatja.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő lesz a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után. Ezt megelőzően az Országgyűlés elfogadta Novák Katalin köztársasági elnök lemondását. A képviselők a döntést 196 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozták meg. Novák Katalin február 11-i keltezéssel nyújtotta be lemondó nyilatkozatát a parlamentnek.
Mint arról beszámoltunk, Novák Katalin február 10-én mondott le a köztársasági elnöki tisztségről, vállalva a felelősséget, amiért kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon kényszerítés miatt elítélt korábbi – székelyföldi származású – igazgatóhelyettesének. Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is, és visszavonult a közélettől. A kormányzó Fidesz–KDNP múlt csütörtökön jelentette be, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek.
Közleményben köszönte meg, és elfogadta az államfői jelölést Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit a Fidesz-KDNP jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. Az ellenzéki pártok is reagáltak.
Lemondott Novák Katalin a köztársasági elnöki tisztségről. Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is, és visszavonul a közélettől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!