2009. október 26., 15:062009. október 26., 15:06
A sértett elmondása szerint először gyermeki csínytevésre gyanakodott, ám megijedt, amikor postaládájában rábukkant egy A/4-es lapra rajzolt, Nagy-Magyarországot ábrázoló térképre, azon pedig a következő szövegre: „Ti szemét románok, nem volt nektek elég Erdély, még erre a kis megmaradt területre is betörtök?! Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. Honvédelmi csoport”.
A lap aljára pedig ezt írták: „Vesszen Trianon!!!!” Marin Crişan – aki az ügyben rendőrségi feljelentést tett, és tájékoztatta a történtekről Románia szegedi konzulátusát is – elmondta: nem érti, miért választották őt célpontnak az elkövetők, amikor soha semmilyen konfliktusa nem volt a battonyaiakkal. Az incidensről Magyar szélsőségesek románokra vadásznak címmel cikkező Adevărul bukaresti napilap különben a Jobbiknak és a Magyar Gárdának tulajdonítja a fenyegetést.
Crişan a lapnak elmondta: rajta kívül további négy román család is kapott hasonló fenyegetést Battonyán, továbbá úgy tudja, a helyi kapitányságról korábban már elbocsátottak rendőrt amiatt, hogy beállt a Magyar Gárdába. Ezeket az értesüléseket a Krónika megkeresésére a Békés megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, elmondta viszont, hogy a hét végi incidens kapcsán rongálás miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást.
Megtudtuk, a mostanihoz hasonló esetre nem volt még példa a magyar–román határ menti megyében. Hasonlóképpen nyilatkozott Kreszta Traján battonyai alpolgármester, az Országos Román Önkormányzat elnöke is, leszögezve: a hétezer lelkes, magyarok, románok, szerbek és cigányok lakta város lakosságától idegen a mostani incidens. „Településünkön soha nem fordult még elő ilyesmi, és szomorú, hogy minderre sor kerülhet most, amikor Magyarország és Románia egyaránt az EU tagja. Remélem, az elkövetők nem azt célozták tettükkel, hogy román állampolgárok ne vásároljanak többet telket vagy ingatlant a településen” – nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján.
Battonyán – számos kelet-magyarországi településhez hasonlóan – különben az elmúlt két év során közel négyszáz romániai család vásárolt házat, az alpolgármester szerint ugyanakkor az áttelepülők nagymértékben hozzájárultak a város gyarapodásához. „Az én utcámban is laknak Romániából áttelepültek, még olyanok is, akik nem beszélnek magyarul, de a város valamennyiüket befogadta. Nyugtalanító, hogy az elmúlt években, különösen a gazdasági válság kirobbanása óta, Európa-szerte jelentősen aktivizálódtak a szélsőjobb megnyilvánulások” – állapította meg az elöljáró.
Samu Tamás, az európai parlamenti választásokon három mandátumot nyert Jobbik Magyarország Mozgalom Békés megyei elnöke lapunknak nyilatkozva visszautasította a vádat, miszerint az alakulatnak köze lenne a battonyai incidenshez. „A Jobbik politikai párt, amelyik választásokon akarja megmutatni erejét. Nem örülünk a román állampolgárok Magyarországra történő áttelepülésének, hiszen Erdélyben is ez történt, amikor románok tömegesen települtek át oda egzisztenciális okokból. Ettől függetlenül tőlünk távol állnak a Battonyán alkalmazott módszerek” – szögezte le a Krónikának Samu Tamás.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.