Fotó: Rheinmetall/Facebook
Az európai államok csaknem kétszer annyi fegyvert importáltak 2019 és 2023 között, mint az azt megelőző öt év során – jelentette hétfőn a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) közleményében.
2024. március 11., 18:452024. március 11., 18:45
A 2014 és 2018 közötti évekhez képest 94 százalékkal nőtt az európai fegyverimport – derül ki a jelentésből, amely szerint Ukrajna a legnagyobb európai importőr volt, miután legalább harminc állam nyújtott katonai segítséget az országnak a 2022 februárjában kezdődő háború óta. Ukrajna ugyanakkor globális szinten csak a negyedik legnagyobb importőr, India, Szaúd-Arábia és Katar mögött – mutat rá az MTI.
A közlemény szerint ezen felül az Egyesült Államok fegyverexportja 17 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben az azt megelőző vizsgált időintervallumhoz képest, Franciaországé 47 százalékkal nőtt, míg Oroszországé 53 százalékkal csökkent. Az orosz fegyverexport 2022-höz képest 2023-ban 52 százalékkal esett vissza.
„Azzal, hogy az Egyesült Államok több fegyvert szállított, mint amennyit a múltban valaha, megerősítette a fegyverellátóként betöltött globális szerepét, amely fontos pontja a külpolitikájának” – áll a SIPRI közleményében.
2019 és 2023 között az Egyesült Államok lett a legnagyobb forgalommal rendelkező fegyverexportőr, míg az oroszországi fegyverexport csökkenésével Franciaország a második lett, ami először fordul elő 1950 óta, amióta rögzítik a nemzetközi fegyverkereskedelem volumenét.
Az 1966-ban alapított SIPRI független svéd szervezet csupán a fegyverszállítmányok mennyiségét, nem pedig a fegyverek értékét méri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!