HIRDETÉS
Sajtóértekezletén Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát. A brüsszeli testület januárban tíz napot adott arra az érintett kilenc államnak, hogy bemutassák, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. Ennek mindegyik eleget is tett, a kérdés csak az volt, hogy kielégítőnek találja-e a bizottság a tervezett intézkedéseket.
Az MTI tudósítása szerint a bizottság szakemberei arra jutottak, hogy Csehország, Spanyolország és Szlovákia tervezett lépései megfelelő végrehajtás mellett alkalmasak lehetnek a feltárt hiányosságok kezelésére. A többi hat tagország azonban nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül csökkentenék a szennyezést, és ezzel indokolja a brüsszeli testület a jogi lépések megtételét.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen azonban a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás.
Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból. A levegőminőségre vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni. „A ma bíróság elé idézett tagországok az elmúlt évtizedben elég utolsó lehetőséget kaptak már a helyzet javítására. Meggyőződésem, hogy a mai döntés nyomán az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fognak bekövetkezni a polgárok számára kedvező változások” – nyilatkozta csütörtökön Karmenu Vella.
Az uniós biztos az év elején bejelentette, hogy kilenc tagország – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia – rendszeresen, jelenleg is megsérti az EU nitrogén-dioxidra és a részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait. Vella arra is figyelmeztette az országokat: amennyiben nem következnek megfelelő válaszlépések, a kilenc tagállamnak a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszával, az Európai Unió Bíróságán történő keresetindítással kell szembenézniük a megállapított légszennyezettségi határértékek túllépése miatt – miután a Bizottság szerint nincs más megoldási lehetőség.
Az EU által elfogadott adatok szerint évente több mint 400 ezer európai polgár hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. Az EU környezetvédelmi biztosa közölte, gazdasági szempontból a rossz légminőség – a magas egészségügyi költségek és a munkavállalók termelékenységének csökkenése miatt – évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak.
