Román kormányzati források szerint megtörténhet, hogy a közeljövőben Temesváron közös magyar–román kormányülésre kerül sor. A magyar külügy a Krónikával közölte: előbb az illetékes szervek áttekintik a korábban meghatározott feladatok helyzetét.
2017. március 02., 18:062017. március 02., 18:06
2017. március 02., 20:142017. március 02., 20:14
Hosszú szünet után már a közeljövőben sor kerülhet a közös magyar–román kormányülések hagyományának felélesztésére – értesült a News.ro hírügynökség. A News.ro román kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, az ülésre várhatóan Temesváron kerül sor. A Krónika csütörtökön megkereste a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, azt firtatva, valóban várható-e már a közeljövőben a közös kormányülés megtartása, ha igen, azon milyen kérdések szerepelhetnek, és valóban Temesvár lehet-e a helyszín.
A tárca sajtóosztálya megkeresésünkre közölte: a közös kormányzati csúcs lehetőségének feltérképezése érdekében a magyar és a román illetékes szervek, elsősorban a Gazdasági Vegyes Bizottság és a Kisebbségi Együttműködési Szakbizottság áttekintik a már korábban meghatározott feladatok állását. „Ennek fényében kerülhet véglegesítésre a közös kormányzati csúcs összehívása és a helyszín meghatározása” – közölte a magyar külügyminisztérium a Krónikával.
Mint arról beszámoltunk, a közös kormányülések ötletét Teodor Meleșcanu román külügyminiszter vetette fel a magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel folytatott hétfői budapesti tárgyalások során.
Meleșcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. Egyben kiemelte a rendszeres konzultáció jelentőségét a visegrádi országok és Románia között azokban a témákban, amelyek fontos ezeknek az országoknak.
Szijjártó Péter a találkozót követően arról beszélt: Magyarország jó állam- és kormányközi kapcsolatokra törekszik Romániával, ehhez pedig párbeszédre van szükség . Rámutatott, párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Magyarország és Románia 2005 és 2008 között eddig négy közös kormányülést tartott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!