Titus Corlățean az ET parlamenti közgyűlésének ülésén
Fotó: Facebook/Titus Corlățean
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitorozó testülete a Velencei Bizottsághoz fordul az ukrán kisebbségi törvény ügyében. A lépést – amelyet a monitorozó testület csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadott – Titus Corlățean, a román képviselet tagja kezdeményezte, de két magyarországi kollégája, Németh Zsolt és Gurmai Zita is ellátta aláírásával a beadványt.
2023. január 26., 16:372023. január 26., 16:37
2023. január 26., 16:432023. január 26., 16:43
A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt decemberben fogadta el az ukrán parlament, a hónap végén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aláírta. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. A jogszabály – szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.
A kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem” – áll a közös nyilatkozatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt ennek a törvénynek a hiánya vezetett feszültségekhez a magyar és az ukrán doplomáciában.
A román külügyminisztérium sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán parlament egy „hiányos, jogszűkítéseket lehetővé tevő, az országban élő nemzeti közösségek igényeit figyelmen kívül hagyó” kisebbségi törvényt fogadott el, ezért felszólította az ukrán felet, hogy kérjen újabb ajánlást az ügyben a Velencei Bizottságtól és ültesse is át a gyakorlatba az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testületének javaslatait.
Klaus Iohannis elnök január elején azt kérte ukrán kollégájától, Volodimir Zelenszkijtől, hogy Kijev találjon gyors megoldást Bukarestnek az ukrán kisebbségi törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggodalmaira. Ezt követően Bogdan Aurescu külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával abban egyezett meg telefonon, hogy „átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről.
„Átfogó” konzultációs folyamat indul Bukarest és Kijev között az ukrajnai kisebbségi törvényről – ebben állapodott meg szerdán telefonon folytatott megbeszélésén Bogdan Aurescu külügyminiszter az ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával.
Az Oroszország tagságának tavalyi megszüntetése óta 46 államot soraiban tudó regionális szervezet (amely nem az Európai Unió intézménye) most zajló parlamenti közgyűlésén Corlățean felszólalt az ukrán kisebbségi törvény ügyében, diszkriminatív eljárásnak nevezve azt, ahogyan a kisebbségekkel bánnak Ukrajnában. Az interpellációra válaszolva Annalena Baerbock német külügyminiszter jelezte: Kijevnek a kisebbségvédelem terén is előrelépéseket kell tennie az Európai Unió felé vezető úton.
Ugyanakkor a román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora kezdeményezte a parlamenti közgyűlés monitorozó bizottságánál, hogy a testület az ukrán kisebbségi törvény ügyében az Európa Tanács másik szervéhez, a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsághoz forduljon. Utóbbitól azt várja, hogy vizsgálja meg a jogszabályt, és fogalmazzon meg ajánlásokat a felmerülő panaszok orvoslása érdekében.
A kezdeményezést egyhangúlag elfogadta a monitorozó testület. A hírt közlő csütörtöki Facebook-bejegyzésében Titus Corlățean „érdekességként” jelezte, hogy két magyar kollégája is társult hozzá a beadvány benyújtása előtt – a mellékelt fotó szerint a fideszes Németh Zsolt és a szocialista Gurmai Zita is ellátta kézjegyével a kezdeményezést –, illetve az ukrán parlamenti képviselők is támogatták. „Tehát lehet...” – állapította meg bejegyzésében Corlățean.
Tüntetők tömegei gyűltek össze az Egyesült Államok városaiban az elnök januári hivatalba lépése óta a legnagyobb országos ellenzéki megmozduláson, hogy elítéljék Donald Trumpot.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli csapatok kiterjesztették ellenőrzésüket a Gázai övezet északi részén – közölte a hadsereg pénteken, napokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy jelentős területeket akar elfoglalni egy déli hadművelettel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
szóljon hozzá!