A magyar légierő a 21. századi színvonalon nyeri vissza oltalmazási képességét
Fotó: Honvédelem.hu
Magyarország is döntött arról a légvédelmi rakétarendszerről, amellyel korszerűsíti és erősíti haderejét. Romániában már évek óta folyamatban van a hasonló jellegű fejlesztés; mindkét ország esetében kiemelt beszerzési terep az Egyesült Államok.
2020. november 25., 08:312020. november 25., 08:31
Magyarország az amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS légvédelmi rakétarendszerrel korszerűsíti a hadseregét. A norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől vásárolt elemek 2023-ban érkeznek meg az anyaországba. A magyar védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkárságának közleménye szerint a korszerű rövid, illetve közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rendszerek szolgálatba állításával a haderő XXI. századi színvonalon nyeri vissza azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el.
Az új légvédelmi rendszer elsősorban a magyar légierő JAS–39 Gripen vadászbombázókhoz is rendszeresített, az amerikai AMRAAM AIM–120 közepes hatótávolságú, radar-önirányítású rakéták köré épül – számolt be a Magyar Nemzet című napilap.
Az újság arra emlékeztet, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma még májusban engedélyezte a légvédelmi rakéták, valamint a hozzá tartozó pótalkatrészek, műszerek, oktatási anyagok és kiképzési szolgáltatások esetleges eladását. Az ügylet külföldi katonai értékesítési és közvetlen kereskedelmi értékesítési elemei együttesen mintegy egymilliárd dolláros befektetést jelentenek.
A Konstancához közeli Mihail Kogălniceanu légibázison Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete néhány napja jelentette be:
A bukaresti vezetés 2018 februárjában döntött a beszerzésről. Románia három, egyenként 18 rakétatüzérségi eszközből álló HIMARS típusú, nagy mozgékonyságú sorozatvető rendszert vásárolt az Egyesült Államoktól. A távirányított lövedékeket használó, 300 kilométeres hatótávolságú sorozatvetőket szinte bárhova el lehet juttatni, az azokat szállító teherautók terepjáró képességeinek köszönhetően. A sorozatvetők a román légierő és sok NATO-tagállam által használt Hercules katonai repülőgépekkel légi úton is szállíthatók. A Lockheed Martin idén szállítja le az első 18 HIMARS típusú, 2-300 kilométer hatótávolságú rakétatüzérségi rendszert Romániának. Bukarest összesen 54-et rendelt 1,25 milliárd dollár értékben.
A HIMARS-program a csaknem négymilliárd dollárért megrendelt hét Patriot típusú rakétavédelmi rendszer után a második közvetlen hadi felszerelési beszerzés Románia és az Egyesült Államok kormánya között.
Elkezdődött hétfőn az első elnökválasztási forduló kampányának utolsó hete.
A héten újabb négynapos hosszú hétvége lesz a közszférában a május elsejei munkaszüneti napnak köszönhetően, ugyanis a kormány döntése értelmében megadják szabadnapnak május 2-át, pénteket is.
Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – a rendőrség vasárnap kapta a bejelentést.
Az alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló 1992/47-es törvényt módosító tervezetet nyújtott be a parlamentbe a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a jövőbeni „választási visszaélések” megelőzése érdekében.
A Központi Választási Iroda (BEC) május 3-án, szombaton és 4-én, vasárnap is közli az elnökválasztási részvétellel kapcsolatos adatokat.
Több mint 16 millió szál csempészett cigarettát és közel 500 kilogramm dohányt foglaltak le a rendőrök az év első három hónapjában – tájékoztatott szombaton a román rendőrség.
Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú viharriasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A kiadások csökkentését és a beruházások növelését folytatni kell – állapította meg Tánczos Barna pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy idén március végén 2,28 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy valós és mélyreható változást idézzen elő – állapította meg a legutóbbi felmérésekre hivatkozva az ASPES.
szóljon hozzá!