Fotó: Greekcitytimes.com
A macedón–görög névvita elsimítása érdekében Macedónia átnevezi a szkopjei Nagy Sándor repülőteret, és más hasonló engedményekre is hajlandó – erről egyeztetett Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő Davosban a 48. Világgazdasági Fórum helyszínén.
2018. január 25., 13:492018. január 25., 13:49
A Vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint Zoran Zaev kijelentette: görög kollégájával azt a célt tűzték ki, hogy
Ennek keretében a macedón–szerb határt a macedón-görög határral összekötő autópályát is átnevezik. Ez utóbbi esetében az eddigi Nagy Sándor elnevezést Barátságra cserélik. A repülőtér új nevéről egyelőre nincs hír.
A macedón miniszterelnök szerint amint rendeződik a névvita, megnyílik az út Szkopje euroatlanti integrációja előtt. Emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nincs megállapodás Macedónia új nevéről. Öt elképzelés létezik, és amikor megszületik egy olyan javaslat, amely a görög és a macedón félnek is megfelel, Macedónia népszavazást rendez, hogy kiderüljön, mekkora a támogatottsága a döntésnek. Az új névadáskor mindkét nép „nemzeti méltóságát” figyelembe kell venni – tette hozzá Zoran Zaev.
Macedónia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, de Görögország már akkor kifogásolta, hogy a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára való utalás. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik. Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédjának, amíg le nem mond a Macedónia névről.
A tavaly május óta kormányzó, Zoran Zaev vezette balközép kormány az év végén kezdett tárgyalásokba a görög féllel a vitás kérdésről, és a felek reményüket fejezték ki, hogy a névvitát még 2018-ban sikerül rendezniük.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!