Fotó: NATO.int
Miközben a lett fővárosban, Vilniusban a NATO kedden kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójára készülnek, amelyen az ukrajnai háború az egyik legfontosabb téma, Oroszország kedden reggel drónokkal támadta Kijevet, és a beszámolók szerint kibertámadások érték Litvániát egy nappal a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt.
2023. július 11., 10:042023. július 11., 10:04
Az ukrán hadsereg közlése szerint Oroszország kedden a kora reggeli órákban légicsapást mért Kijevre.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta: „Az ellenség ebben a hónapban másodszor támadta Kijevet a levegőből”.
Az előzetes információk szerint
– tette hozzá.
Károkról vagy áldozatokról nem érkezett információ.
Az ukrán légierő szerint Kijev felett egy órán át, Ukrajna más keleti vidékein pedig hosszabb ideig volt érvényben légiriadó.
Előzőleg, még hétfőn Liudas Alisauskas, a litván Országos Kiberbiztonsági Központ vezetője közölte, úgynevezett túlterheléses, hivatalos szervek weboldalainak megbénítását célzó DDoS-támadás érte Vilnius városvezetésének honlapjait, amelyek így elérhetetlenné váltak.
Szintén
„Ezek alapvető szolgáltatások, amelyeknek rendelkezésre kell állniuk vendégeink számára” – hangsúlyozta Alisauskas.
A kiberbiztonsági hatóság közölte, hogy megerősítették a személyi állományt, valamint az együttműködést a rendőrséggel és a hírszerzéssel.
A hatóság szerint vasárnap két további kiberbiztonsági incidensről is kaptak bejelentést. Az egyik esetben
A Telia telekommunikációs vállalat hétfőn arról számolt be, a Telegram-csatornákon olyan hívásokat regisztráltak, amelyekben állami intézmények és vállalatok elleni támadásokról esett szó.
A NATO július 11-12. között a litván fővárosban tartja csúcstalálkozóját, amelynek napirendjén kiemelt helyen szerepel majd az ukrajnai háború és annak következményei.
A találkozón arról kell dönteni, milyen formában támogatja a továbbiakban a katonai szövetség Ukrajnát.
Az Egyesült Államok és Németország már jelezte: a
Ennek nyomán arról kell dönteni, hogyan és milyen formában lehet biztonsági garanciákat nyújtani Kijev számára.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója kedden arról beszélt: a NATO felvázol egy reformprogramot Ukrajna számára, amely majd a szövetséghez való csatlakozáshoz vezet, de anélkül, hogy konkrét csatlakozási menetrendet rögzítene.
A beszámolók szerint a tagállamok képviselői előzetesen jóváhagyták a védelemről és a válaszcsapásról szóló regionális terveket egy orosz támadás esetére.
A tervek értelmében a védelem és a katonai elrettentés terén szárazföldi, légi, tengeri, kiber- és űrhadviselési eszközöket is bevetnek, e célok érekében 300 000 katona áll majd fokozott készenlétben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!