Még nem tudni, mennyire harapózik el a helyzet Kelet-Ukrajnában, beavatkozik-e az orosz hadsereg
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz–amerikai fenyegetések célja? A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
2022. január 08., 08:402022. január 08., 08:40
2022. január 27., 11:462022. január 27., 11:46
Az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, amelyet január 12-én tartanak Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követel, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába. Oroszország jelenleg több mint százezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Háború lesz? – kérdeztük Stier Gábort, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjét.
– fogalmazott a külpolitikai újságíró. Szerinte Oroszország nem háborúzni akar, hanem az érdekeit figyelembe vevő rendszerről, a biztonsági garanciákról tárgyalni. „Ezt megalapozandó, az új katonai fejlesztések folyamatos bemutatásával, a demonstratív hadgyakorlatokkal nyomatékosította, hogy mire képes.
A téteket megtették, most már jönnek a tárgyalások. Ha ezek zsákutcába jutnak, akkor akár kisebb háború is lehet. De ne felejtsük el, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Tajvan körül is forró a helyzet” – vázolta a helyzetet Stier Gábor.
Azon kérdésünkre, hogy milyen motiváció áll az orosz és az amerikai vezetés zajos üzengetései mögött, a főszerkesztő azt mondta,
„A téteket emelni kell ahhoz, hogy legyen miből engedni. Az amerikai kommunikáció a hangsúlyt az orosz fenyegetésre teszi, hogy aztán elmondhassa, megmentette Ukrajnát Moszkva agressziójától. A Kreml közben a vörös vonalakat húzogatja, és meglebegteti ezek átlépésének lehetséges következményeit” – hangsúlyozta a Krónikának Stier Gábor. Úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
– tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz–amerikai alkudozás a Peking és Washington közötti szembenállás árnyékában zajlik, s ez utóbbi alakulása hatással lehet az Európát érintő egyeztetésekre is.
Felvetettük, Oroszország katonai mozgásai a Krím annektálása óta joggal aggaszthatják Ukrajnát. Mennyire tart a háborútól az ukrajnai lakosság? A külpolitikai szakújságíró szerint a kijevi hatalom a médián keresztül hergeli a lakosságot, az azonban már megszokta ezt a helyzetet. Hozzátette: természetesen tartanak egy újabb háborútól, de
A Biden és Putyin viszonyát firtató kérdésünkre Stier Gábor mindenféle érzelemtől mentesnek nevezte a kapcsolatot. „Pragmatikus. Bizonyos tekintetben Joe Biden mint tárgyalópartner jobban megfelel Moszkvának, mint Donald Trump, mert egyértelműbb és kiszámíthatóbb. Egyébként pedig nagyjából Trump elnökségének a felétől legalább világossá vált, hogy a szép szavak mögött Amerika érdekei változatlanok. S mivel a Trumppal kapcsolatos illúziók elszálltak, Biden sem tűnik annyira ördögnek, akivel ne lehetne megegyezni” – mondta Moszkvatér.com portál főszerkesztője. Meglátása szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban folyamatosság van Oroszország feltartóztatása, bekerítése kérdésében, mint ahogy abban is, hogy Washington szeretné leválasztani Moszkvát Pekingről.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!