Még nem tudni, mennyire harapózik el a helyzet Kelet-Ukrajnában, beavatkozik-e az orosz hadsereg
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz–amerikai fenyegetések célja? A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
2022. január 08., 08:402022. január 08., 08:40
2022. január 27., 11:462022. január 27., 11:46
Az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, amelyet január 12-én tartanak Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követel, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába. Oroszország jelenleg több mint százezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Háború lesz? – kérdeztük Stier Gábort, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjét.
– fogalmazott a külpolitikai újságíró. Szerinte Oroszország nem háborúzni akar, hanem az érdekeit figyelembe vevő rendszerről, a biztonsági garanciákról tárgyalni. „Ezt megalapozandó, az új katonai fejlesztések folyamatos bemutatásával, a demonstratív hadgyakorlatokkal nyomatékosította, hogy mire képes.
A téteket megtették, most már jönnek a tárgyalások. Ha ezek zsákutcába jutnak, akkor akár kisebb háború is lehet. De ne felejtsük el, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Tajvan körül is forró a helyzet” – vázolta a helyzetet Stier Gábor.
Azon kérdésünkre, hogy milyen motiváció áll az orosz és az amerikai vezetés zajos üzengetései mögött, a főszerkesztő azt mondta,
„A téteket emelni kell ahhoz, hogy legyen miből engedni. Az amerikai kommunikáció a hangsúlyt az orosz fenyegetésre teszi, hogy aztán elmondhassa, megmentette Ukrajnát Moszkva agressziójától. A Kreml közben a vörös vonalakat húzogatja, és meglebegteti ezek átlépésének lehetséges következményeit” – hangsúlyozta a Krónikának Stier Gábor. Úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
– tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz–amerikai alkudozás a Peking és Washington közötti szembenállás árnyékában zajlik, s ez utóbbi alakulása hatással lehet az Európát érintő egyeztetésekre is.
Felvetettük, Oroszország katonai mozgásai a Krím annektálása óta joggal aggaszthatják Ukrajnát. Mennyire tart a háborútól az ukrajnai lakosság? A külpolitikai szakújságíró szerint a kijevi hatalom a médián keresztül hergeli a lakosságot, az azonban már megszokta ezt a helyzetet. Hozzátette: természetesen tartanak egy újabb háborútól, de
A Biden és Putyin viszonyát firtató kérdésünkre Stier Gábor mindenféle érzelemtől mentesnek nevezte a kapcsolatot. „Pragmatikus. Bizonyos tekintetben Joe Biden mint tárgyalópartner jobban megfelel Moszkvának, mint Donald Trump, mert egyértelműbb és kiszámíthatóbb. Egyébként pedig nagyjából Trump elnökségének a felétől legalább világossá vált, hogy a szép szavak mögött Amerika érdekei változatlanok. S mivel a Trumppal kapcsolatos illúziók elszálltak, Biden sem tűnik annyira ördögnek, akivel ne lehetne megegyezni” – mondta Moszkvatér.com portál főszerkesztője. Meglátása szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban folyamatosság van Oroszország feltartóztatása, bekerítése kérdésében, mint ahogy abban is, hogy Washington szeretné leválasztani Moszkvát Pekingről.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.
Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.
Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.
szóljon hozzá!