Még nem tudni, mennyire harapózik el a helyzet Kelet-Ukrajnában, beavatkozik-e az orosz hadsereg
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz–amerikai fenyegetések célja? A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
2022. január 08., 08:402022. január 08., 08:40
2022. január 27., 11:462022. január 27., 11:46
Az ukrán határ mentén az orosz csapatösszevonás miatt kialakult feszültség enyhítése céljából Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO–Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, amelyet január 12-én tartanak Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az Egyesült Államok „határozott választ ad”, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követel, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba és fegyverek telepítését Ukrajnába. Oroszország jelenleg több mint százezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében.
Háború lesz? – kérdeztük Stier Gábort, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjét.
– fogalmazott a külpolitikai újságíró. Szerinte Oroszország nem háborúzni akar, hanem az érdekeit figyelembe vevő rendszerről, a biztonsági garanciákról tárgyalni. „Ezt megalapozandó, az új katonai fejlesztések folyamatos bemutatásával, a demonstratív hadgyakorlatokkal nyomatékosította, hogy mire képes.
A téteket megtették, most már jönnek a tárgyalások. Ha ezek zsákutcába jutnak, akkor akár kisebb háború is lehet. De ne felejtsük el, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Tajvan körül is forró a helyzet” – vázolta a helyzetet Stier Gábor.
Azon kérdésünkre, hogy milyen motiváció áll az orosz és az amerikai vezetés zajos üzengetései mögött, a főszerkesztő azt mondta,
„A téteket emelni kell ahhoz, hogy legyen miből engedni. Az amerikai kommunikáció a hangsúlyt az orosz fenyegetésre teszi, hogy aztán elmondhassa, megmentette Ukrajnát Moszkva agressziójától. A Kreml közben a vörös vonalakat húzogatja, és meglebegteti ezek átlépésének lehetséges következményeit” – hangsúlyozta a Krónikának Stier Gábor. Úgy véli, az információs térben teret nyert hidegháborús hangnem jelzi, hogy a helyzet feszült.
– tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy az orosz–amerikai alkudozás a Peking és Washington közötti szembenállás árnyékában zajlik, s ez utóbbi alakulása hatással lehet az Európát érintő egyeztetésekre is.
Felvetettük, Oroszország katonai mozgásai a Krím annektálása óta joggal aggaszthatják Ukrajnát. Mennyire tart a háborútól az ukrajnai lakosság? A külpolitikai szakújságíró szerint a kijevi hatalom a médián keresztül hergeli a lakosságot, az azonban már megszokta ezt a helyzetet. Hozzátette: természetesen tartanak egy újabb háborútól, de
A Biden és Putyin viszonyát firtató kérdésünkre Stier Gábor mindenféle érzelemtől mentesnek nevezte a kapcsolatot. „Pragmatikus. Bizonyos tekintetben Joe Biden mint tárgyalópartner jobban megfelel Moszkvának, mint Donald Trump, mert egyértelműbb és kiszámíthatóbb. Egyébként pedig nagyjából Trump elnökségének a felétől legalább világossá vált, hogy a szép szavak mögött Amerika érdekei változatlanok. S mivel a Trumppal kapcsolatos illúziók elszálltak, Biden sem tűnik annyira ördögnek, akivel ne lehetne megegyezni” – mondta Moszkvatér.com portál főszerkesztője. Meglátása szerint az orosz–amerikai kapcsolatokban folyamatosság van Oroszország feltartóztatása, bekerítése kérdésében, mint ahogy abban is, hogy Washington szeretné leválasztani Moszkvát Pekingről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben.
Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!