Képünk illusztráció
Fotó: UNRWA/Facebook
Legkevesebb ötven izraeli gyerek, illetve nő szabadulhat ki a Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezetek fogságából a katari közvetítéssel megkötött fogolycsere-megállapodás alapján – jelentette kedden az izraeli katonai rádió.
2023. november 21., 21:302023. november 21., 21:30
2023. november 22., 00:142023. november 22., 00:14
Ezért cserébe Izrael négynapos tűzszünetet tart a Hamász ellen vívott Gázai övezeti háborúban, és szabadon bocsát száznegyven olyan embert – palesztin nőket, illetve 18 év alattiakat –, akit „biztonsági okból” börtönzött be, és akinek „nem tapad vér a kezéhez”, vagyis nem vett részt izraeliek életére törő terrorakcióban.
A Hamász az első ötven túsz átadása és a négy nap lejárta után a továbbiakban három napon át egy-egy újabb tűzszüneti napért cserébe, naponta tízes csoportokban szabadon engedhet további harminc izraeli túszt. Izrael a megállapodás szerint nyilvánosságra hozza a szabadon bocsátani tervezett palesztinok nevét, de az izraeli törvények szerint szabadon engedésük ellen huszonnégy órán belül fellebbezni lehet bíróságon.
Az izraeli kormány várhatóan kedden este összeül a fogolycsere-megállapodás jóváhagyására, és a 13-as kereskedelmi tévé úgy becsüli, hogy leghamarabb csütörtök este térhetnek haza az első túszok.
Biden kedden a Fehér Házban számolt be a fejleményekről a foglyok elengedésére irányuló tárgyalásokat illetően. Az elnök hangsúlyozta, hogy a foglyok egy részéről lehet szó és részleteket nem árult el, ahogy azt sem közölte, hogy hány amerikai lehet közöttük.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője arról beszélt, hogy az Egyesült Államok minden amerikai túsz lehető leggyorsabb elengedését akarja. Egyben hangsúlyozta, hogy jelenleg arra koncentrálnak, hogy létrejöjjön a foglyok elengedéséről szóló megállapodás. John Kirby szavai szerint a folyamat lassú lehet, ugyanis az emberek biztonsága elsődleges. Hozzátette, hogy az elengedett foglyokat illetően az első az egészségi állapot felmérése lesz, mert sokan rossz állapotban lehetnek, a vélt fogva tartási körülmények miatt.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!