Fotó: Mid.ru
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
2022. április 26., 09:432022. április 26., 09:43
2022. április 26., 11:592022. április 26., 11:59
„Biztos forrásból tudjuk, hogy sem London, sem Washington nem tanácsolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a tárgyalások felgyorsítását” – idézte az orosz diplomácia vezetőjének az egyik orosz tévécsatornának adott interjújában elhangzottakat a Híradó.hu.
– fogalmazott Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium Telegram-oldalán megosztott bejegyzés szerint. Elmondása szerint az orosz fél folytatni kívánja a tárgyalásokat Kijevvel.
A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban „kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva”. Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz–amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor „a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült”.
„Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét” – idézte Lavrov nilatkozatát az MTI.
Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani. Hozzátette: „Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot” – mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.
– jelentette ki az orosz diplomácia vezetője. Megerősítette Lavrov azt is, hogy
Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO „lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatása során.
Közben a washingtoni kormányzat kedden egy Ukrajna megerősítéséről szóló biztonsági konferenciát hívott össze Ramsteinbe, Németország legjelentősebb amerikai katonai támaszpontjára. A találkozót be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kezdeményezte, és a német n-tv hírportáljának információi szerint részt vesz rajta többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Christine Lambrecht német védelmi miniszter is.
A Pentagon közlése szerint húsz ország védelmi miniszterei és vezérkari főnökei fogadták el a washingtoni meghívást. A találkozó célja az ukrán hadsereg modernizálása, valamint annak megvitatása, hogyan lehet Ukrajnát katonailag megerősíteni a háború után.
A nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában, amelyet pénteken tettek közzé.
Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenélre sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet. Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket. Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.
Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!