Lavrov: a Nyugat fékezi az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat, valós veszélye van az atom- és a harmadik világháborúnak

„Biztos forrásból tudjuk, hogy sem London, sem Washington nem tanácsolja Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a tárgyalások felgyorsítását” – idézte az orosz diplomácia vezetőjének az egyik orosz tévécsatornának adott interjújában elhangzottakat a Híradó.hu.

– fogalmazott Szergej Lavrov az orosz külügyminisztérium Telegram-oldalán megosztott bejegyzés szerint. Elmondása szerint az orosz fél folytatni kívánja a tárgyalásokat Kijevvel.

A orosz külügyminiszter ugyanakkor az atom- és a harmadik világháború kitörésének a kockázatáról is beszélt, szerinte „a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni”.

A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban „kevés írott szabály volt, (...) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva”. Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz–amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor „a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült”.

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején „volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői” megbíztak.

„Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét” – idézte Lavrov nilatkozatát az MTI.

Az orosz diplomácia vezetője szólt arról is, hogy nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek. Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta: „Oroszország már elég sokat és sok éve tesz”.

Emlékeztetett arra: még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani. Hozzátette: „Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot - amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot” – mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva. Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.

– jelentette ki az orosz diplomácia vezetője. Megerősítette Lavrov azt is, hogy

Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket.

Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO „lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Lavrov interjújára reagálva úgy fogalmazott, hogy Moszkva már elveszítette a reményét a győzelme felett Ukrajnában, ezért minden erejével azon van, hogy eltántorítsa a világ vezetőit attól, hogy továbbra is támogassák az országot.

Blinken: az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt

Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatása során.

Közben a washingtoni kormányzat kedden egy Ukrajna megerősítéséről szóló biztonsági konferenciát hívott össze Ramsteinbe, Németország legjelentősebb amerikai katonai támaszpontjára. A találkozót be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kezdeményezte, és a német n-tv hírportáljának információi szerint részt vesz rajta többek között Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Christine Lambrecht német védelmi miniszter is.

A Pentagon közlése szerint húsz ország védelmi miniszterei és vezérkari főnökei fogadták el a washingtoni meghívást. A találkozó célja az ukrán hadsereg modernizálása, valamint annak megvitatása, hogyan lehet Ukrajnát katonailag megerősíteni a háború után.

Német kancellár: a nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé”

A nehézfegyverzet küldése „nem félelem kérdése, hanem politikai felelősségvállalásé” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában, amelyet pénteken tettek közzé.

Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a nap folyamán Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de a Híradó.hu által idézett szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.

Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenélre sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet. Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket. Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.

Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.