Kurszk után egy másik orosz régióba is megpróbáltak betörni az ukránok

Áthidaló megoldás. Az ukrán hadsereg pontonhidakat is lerombolt a Szejm folyó három hídja után •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Áthidaló megoldás. Az ukrán hadsereg pontonhidakat is lerombolt a Szejm folyó három hídja után

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport szerdán megpróbált behatolni az oroszországi Brjanszki terület Klimovszkij körzetébe – állította Alekszandr Bogomaz kormányzó.

Hírösszefoglaló

2024. augusztus 22., 08:322024. augusztus 22., 08:32

Korábban a nap folyamán orosz Telegram-csatornák egymásnak ellentmondó információkat terjesztettek állítólagos összecsapásokról a Brjanszki terület határának közelében. A Kreml-közeli Mash Telegram-csatorna azt állította, hogy a csoport mintegy 200 ukrán katonából állt, amit nem sikerült függetlenül megerősíteni.

A Brjanszki terület a harcok sújtotta Kurszki területtől nyugatra, az ukrajnai Csernyihivi és Szumi területtől északra, a fehérorosz határtól keletre fekszik.

Bogomaz szerint

az orosz erők „megakadályozták” a régió elleni támadást, és „katonai vereséget mértek” az ukrán katonákra.

Az orosz kormányzó azt állítja, hogy a Brjanszki területen a helyzet „stabilizálódott” és „ellenőrzés alatt áll”.

Az ukrán hadsereg nem kommentálta a jelentéseket.

Miközben Kijev kurszki területre való behatolása a harmadik hetébe lépett, Moszkva kedden bejelentette, hogy harccsoportokat állít fel Belgorod, Kurszk és Brjanszk megyékben az ukrán határ menti települések védelmére.

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok közölte, hogy Ukrajna a hadművelet augusztus 6-i kezdete óta 28-35 kilométert haladt előre a Kurszki területen. A tábornok szerint Ukrajna 1263 négyzetkilométernyi orosz területet és 93 települést foglalt el.

A The Economist katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Szirszkij a kurszki behatolás alternatívájaként az oroszországi Brjanszki terület elleni támadást fontolgatja.

Eközben Ukrajna szerdai állítása szerint

a Kurszki területi betörése védelmének céljából amerikai fegyverekkel lerombolta a Szejm folyó felett emelt orosz pontonhidakat.

Az ukrán különleges erők által közzétett videófelvételen látni lehetett, amint légicsapás ér több pontonhidat a Kurszki területen, ahol orosz jelentések szerint Ukrajna korábban legkevesebb három hidat lerombolt a Szejm folyón.

Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a kijevi erők Kurszki területi előrenyomulása során nagyobb területet foglaltak el, mint Moszkva idén Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be orosz területre azzal a céllal, hogy csapatainak részleges átvezénylésére kényszerítsék Moszkvát az ukrajnai front több részéről, bár az orosz erők az elmúlt napokban folytatták ukrajnai előrenyomulásukat.

Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára kijelentette:

Oroszország elsődleges célja továbbra is az, hogy az ukrán betörés ellenére elfoglalja egész Donyeck megyét, és nem vont ki erőket Pokrovszk közeléből.

„Az ellenség valóban megkezdte egyes csapatok átirányítását. (…) A fő álláspontjuk azonban az, hogy nem vonnak ki csapatokat Pokrovszk irányából” – idézte a képviselőt az Espreso TV.

Mikola Bjeljeszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrán Nemzeti Intézete nevű kijevi agytröszt kutatója szerint

a hidak és pontonok elleni ukrán támadások Kijev segítségére lesznek egy védelmi vonal kiépítésében a folyó mentén.

A közzétett videón látni lehetett katonai teherautók, valamint különböző létesítmények – a kísérő szöveg szerint egy térségbeli lőszerraktár és elektronikai hadviselési komplexum – elleni dróntámadásokat is.

Az ukrán fél közleménye szerint

amerikai gyártmányú HIMARS rakétákat használtak a Kurszk területen levő orosz logisztika felszámolására. Kijev most ismerte be első ízben, hogy külföldi fegyvereket vetett be a betörés során.

A szövetségesek nem engedélyezték Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú nyugati rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területére, azt viszont lehetővé tették, hogy Kijev felhasználja őket határ menti orosz területek támadására, amikor tavasszal elkezdődött az újabb orosz offenzíva Harkiv megyében.

Mindeközben Vadim Filaskin kormányzó azt közölte, hogy

a Donyecki területen 90 településről minden gyermeket evakuáltak, míg további 4912 gyermek maradt Kramatorszk Bahmut körzetek 30 frontvonalban lévő településén.

A Donyecki terület települései elleni orosz tüzérségi és légitámadások mindennaposak, és rendszeresen civil áldozatokkal és sebesültekkel járnak.

A régió egyben az orosz offenzíva fő célpontja is, és olyan városok viselik a támadások fő terhét, mint Toreck, Pokrovszk és Csasziv Jar.

„A helyzet a fronton egyre bonyolultabb, és a humanitárius helyzet is egyre bonyolultabb. Fontos, hogy mi és nyugati szövetségeseink ne feledkezzünk meg erről” – írta Filaskin a Telegram-csatornáján.

Olaf Scholz Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chișinăuban Olaf Scholz német kancellár.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chișinăuban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.
A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 20., péntek

Moszkva: elfogadhatatlan az iráni rendszerváltás, az ukrajnai tűzszünethez több feltételnek kell teljesülnie

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.

Moszkva: elfogadhatatlan az iráni rendszerváltás, az ukrajnai tűzszünethez több feltételnek kell teljesülnie
2025. június 20., péntek

Újabb román állampolgárokat menekítettek ki a Közel-Keletről

Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.

Újabb román állampolgárokat menekítettek ki a Közel-Keletről
2025. június 20., péntek

Zelenszkij: Ukrajnának továbbra is veszteségeket kell okoznia Oroszországnak

Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.

Zelenszkij: Ukrajnának továbbra is veszteségeket kell okoznia Oroszországnak
2025. június 20., péntek

Trump két héten belül dönt az Irán elleni amerikai támadásról

Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.

Trump két héten belül dönt az Irán elleni amerikai támadásról
2025. június 19., csütörtök

Megszüntetné az egyhangú döntéseket az Európai Bizottság, minősített többséget akar

Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.

Megszüntetné az egyhangú döntéseket az Európai Bizottság, minősített többséget akar
2025. június 19., csütörtök

Putyin azt mondja, kész találkozni Zelenszkijjel

Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.

Putyin azt mondja, kész találkozni Zelenszkijjel
Putyin azt mondja, kész találkozni Zelenszkijjel
2025. június 19., csütörtök

Putyin azt mondja, kész találkozni Zelenszkijjel

2025. június 19., csütörtök

Elfogadta az EP a helyreállítás finanszírozási időszakának meghosszabbítását

Állásfoglalást fogadott el a szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament, amelyben többek között javasolja a EU helyreállítási finanszírozásának (RFF) meghosszabbítását az előrehaladott állapotban lévő beruházások számára.

Elfogadta az EP a helyreállítás finanszírozási időszakának meghosszabbítását
2025. június 19., csütörtök

Az Irán elleni amerikai csapás terve kész van, de Trump még nem hagyta jóvá

Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.

Az Irán elleni amerikai csapás terve kész van, de Trump még nem hagyta jóvá
2025. június 18., szerda

Kemény dió: Izrael felszámolná az iráni atomlétesítményeket, de egy célpontot Amerika nélkül nem tud megsemmisíteni

Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.

Kemény dió: Izrael felszámolná az iráni atomlétesítményeket, de egy célpontot Amerika nélkül nem tud megsemmisíteni
2025. június 18., szerda

Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos magyarországi megsértése miatt

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos magyarországi megsértése miatt