Áthidaló megoldás. Az ukrán hadsereg pontonhidakat is lerombolt a Szejm folyó három hídja után
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport szerdán megpróbált behatolni az oroszországi Brjanszki terület Klimovszkij körzetébe – állította Alekszandr Bogomaz kormányzó.
2024. augusztus 22., 08:322024. augusztus 22., 08:32
Korábban a nap folyamán orosz Telegram-csatornák egymásnak ellentmondó információkat terjesztettek állítólagos összecsapásokról a Brjanszki terület határának közelében. A Kreml-közeli Mash Telegram-csatorna azt állította, hogy a csoport mintegy 200 ukrán katonából állt, amit nem sikerült függetlenül megerősíteni.
A Brjanszki terület a harcok sújtotta Kurszki területtől nyugatra, az ukrajnai Csernyihivi és Szumi területtől északra, a fehérorosz határtól keletre fekszik.
Bogomaz szerint
Az orosz kormányzó azt állítja, hogy a Brjanszki területen a helyzet „stabilizálódott” és „ellenőrzés alatt áll”.
Az ukrán hadsereg nem kommentálta a jelentéseket.
Miközben Kijev kurszki területre való behatolása a harmadik hetébe lépett, Moszkva kedden bejelentette, hogy harccsoportokat állít fel Belgorod, Kurszk és Brjanszk megyékben az ukrán határ menti települések védelmére.
Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok közölte, hogy Ukrajna a hadművelet augusztus 6-i kezdete óta 28-35 kilométert haladt előre a Kurszki területen. A tábornok szerint Ukrajna 1263 négyzetkilométernyi orosz területet és 93 települést foglalt el.
A The Economist katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Szirszkij a kurszki behatolás alternatívájaként az oroszországi Brjanszki terület elleni támadást fontolgatja.
Eközben Ukrajna szerdai állítása szerint
Az ukrán különleges erők által közzétett videófelvételen látni lehetett, amint légicsapás ér több pontonhidat a Kurszki területen, ahol orosz jelentések szerint Ukrajna korábban legkevesebb három hidat lerombolt a Szejm folyón.
Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a kijevi erők Kurszki területi előrenyomulása során nagyobb területet foglaltak el, mint Moszkva idén Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be orosz területre azzal a céllal, hogy csapatainak részleges átvezénylésére kényszerítsék Moszkvát az ukrajnai front több részéről, bár az orosz erők az elmúlt napokban folytatták ukrajnai előrenyomulásukat.
Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára kijelentette:
„Az ellenség valóban megkezdte egyes csapatok átirányítását. (…) A fő álláspontjuk azonban az, hogy nem vonnak ki csapatokat Pokrovszk irányából” – idézte a képviselőt az Espreso TV.
Mikola Bjeljeszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrán Nemzeti Intézete nevű kijevi agytröszt kutatója szerint
A közzétett videón látni lehetett katonai teherautók, valamint különböző létesítmények – a kísérő szöveg szerint egy térségbeli lőszerraktár és elektronikai hadviselési komplexum – elleni dróntámadásokat is.
Az ukrán fél közleménye szerint
A szövetségesek nem engedélyezték Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú nyugati rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területére, azt viszont lehetővé tették, hogy Kijev felhasználja őket határ menti orosz területek támadására, amikor tavasszal elkezdődött az újabb orosz offenzíva Harkiv megyében.
Mindeközben Vadim Filaskin kormányzó azt közölte, hogy
A Donyecki terület települései elleni orosz tüzérségi és légitámadások mindennaposak, és rendszeresen civil áldozatokkal és sebesültekkel járnak.
„A helyzet a fronton egyre bonyolultabb, és a humanitárius helyzet is egyre bonyolultabb. Fontos, hogy mi és nyugati szövetségeseink ne feledkezzünk meg erről” – írta Filaskin a Telegram-csatornáján.
Olaf Scholz Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chișinăuban Olaf Scholz német kancellár.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chișinăuban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.
A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.
Szíriai, jordániai, bolgár és moldovai állampolgárságú tagokból álló, illegális bevándorlókat Románián és Szerbián keresztül Nyugatra csempésző szervezett bűnbandára csaptak le a bolgár és a román hatóságok a bulgáriai Plovdiv városában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.
Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Percă bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilikában kedden.
Az amerikai kormány arra a következtetésre jutott, hogy az iráni kormány áll a Donald Trump elnökválasztási kampányát célzó hacker- és kiszivárogtatási akció mögött, és a Biden-Harris-kampányt is megpróbálta megcélozni.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István Rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Augusztus 20-át, a magyar államalapítást ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásai után bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára, hogy Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura.
Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!