Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
2022. április 06., 21:262022. április 06., 21:26
Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.
Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását.
Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné. A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.
Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó „hamis híreket”. Mint mondta, ezek „egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot”.
Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum város lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította az ukrán vezérkar.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte „hamis forgatókönyvet”, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél „kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei”. Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót „bűnrészesnek” minősítette, amiért – szerinte – a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos „alternatív álláspont”, az „igazság” megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdai első hadijelentésében azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők szerdára virradóra öt ukrán üzemanyag- és kenőanyag-tároló raktárt semmisítettek meg precíziós légi és földi rakétákkal. Konasenkov további 24 létesítmény lerombolásáról, valamint négy drón lelövéséről is beszámolt.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem állnak messze a népirtástól azok az atrocitások, amelyeket az orosz fegyveres erők követtek el az ukrajnai Bucsa településen.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 125 repülőgépet, 93 helikoptert, 407 pilóta nélküli légijárművet, 215 rakéta-sorozatvetőt, 1981 harckocsit és páncélozott járművet, 854 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1882 speciális katonai járművet veszítettek. A donyecki „népi milícia” 98, a luhanszki pedig 50 ukrán katona elestéről tett bejelentést az elmúlt naphoz kapcsolódóan.
Kifejezte reményét, hogy az európai józanság gátat szab majd annak, hogy Kalinyingrád blokádja felmerüljön, ami a diplomata szerint „játék a tűzzel”.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerdán a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva „de facto terrorcselekménynek” nevezte, hogy hajnalban egy személygépkocsi hajtott neki az általa vezetett diplomáciai képviselet kapujának. Elmondta, hogy az autóban több kanna benzin volt, és a vezető, aki később életét vesztette, a román csendőrök felszólítása ellenére sem akarta elhagyni a járművet, amíg meg nem gyújtja a rakományát.
Kuzmin szerint a bukaresti orosz nagykövetség az elmúlt napokban több fenyegetést kapott. A román külügyminisztérium kedden 10 orosz diplomatát utasított ki az országból.
A román hatóságok úgy döntöttek, hogy az ország területén nemkívánatos személynek nyilvánítanak az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségén dolgozó 10 személyt.
Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára.
Románia kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával csütörtök reggel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő Washingtonban tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint az izraeli hadsereg (IDF) megölte vagy megsebesítette az Hamász iszlamista terrorszervezet fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben.
Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.
A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
Legkevesebb huszonkilencen meghaltak és több tucatnyian megsebesültek egy iskola épületegyüttesét ért támadásban a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisztól keletre kedden a Hamász közlése szerint.
Burkolt bírálatot fogalmazott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai látogatása és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása miatt Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.
Az Egyesült Államok és legalább kilenc másik NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a következő hónapokban „több tucatnyi” légvédelmi rendszert küld Ukrajnába, köztük legalább négy Patriot-üteget – derül ki a kedden kiadott közös megállapodásból.
Az Európai Unió felfüggeszti Georgia uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be az X-en kedden a szervezet georgiai diplomáciai képviselete az EU tbiliszi nagykövetére hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!