Probléma. Az EU közlekedési biztosa figyelmeztet: az európai közlekedési infrastruktúra nem alkalmas a jelentősebb katonai szállítmányok mozgatására
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania - www.mapn.ro
Az európai utak, hidak és vasutak nem alkalmasak a harckocsik, csapatok és katonai ellátmányok gyors szállítására a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett az európai közlekedési biztos.
2025. július 29., 16:002025. július 29., 16:00
Ha a NATO harckocsijait hívnák segítségül egy orosz hadsereg inváziója ellen az EU keleti határain, azok elakadnának az alagutakban, hidak összeomlását okoznák és vámkezelési eljárások miatt késedelmet szenvednének – nyilatkozta Aposztolosz Cicikosztasz közlekedési biztos a Financial Times-nak.
„Vannak régi hidak, amelyeket korszerűsíteni kell” – mondta Cicikosztasz. „Vannak keskeny hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni” – tette hozzá.
A görög biztos hangsúlyozta, hogy lehetetlen lenne megvédeni a kontinenst, ha az európai hadseregek nem tudnának gyorsan mozogni.
– mondta.
A jelenlegi infrastruktúra nagy részét nem úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a hadseregek szállítását az EU területén.
Az EU jelenleg olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a csapatok „néhány óra, legfeljebb néhány nap” alatt történő mozgatását egy támadásra való reagálásként, 500 infrastrukturális projekt korszerűsítésével négy, a kontinenst átszelő katonai folyosó mentén.
A NATO-val és a szövetség katonai parancsnokaival együttműködésben azonosított projektek biztonsági okokból titokban maradnak.
mondta Cicikosztasz.
A stratégia, amelyet a közlekedési biztos még ebben az évben bemutat, része egy egész kontinensen zajló háborús felkészülésnek, amelynek hátterében a Moszkvával való esetleges szélesebb körű konfrontációra vonatkozó figyelmeztetések és az Egyesült Államok európai biztonsági jelenlétének várható csökkenése áll.
Mark Rutte, a NATO főtitkára júniusban figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ig támadást indíthat az egyik szövetséges tagállam ellen.
Bár az Európai Bizottság 17 milliárd eurós beruházást javasolt a katonai mobilitásba a blokk 2028–2034 közötti költségvetésében, magas rangú európai diplomaták figyelmeztettek, hogy ez az összeg valószínűleg csökkenni fog a tagállamok közötti nehéz tárgyalások során, mielőtt a költségvetést elfogadják.
Cicikosztasz kijelentette, hogy a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek megállapodását, amely szerint a védelmi kiadások célértékét a GDP 5 százalékára emelik, beleértve a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos infrastruktúrát is.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy felkészületlenek legyünk vagy másoktól függjünk” – mondta Cicikosztasz.
Mint arról beszámoltunk,
Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi parancsnoka márciusban arról beszélt: Európának hatékony vasúti infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy növelje reagálóképességét és a NATO-csapatok gyors szállítását.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
A Rail Freight című szaklapnak adott interjújában az amerikai tábornok elmesélt egy romániai esetet, amikor
„2015-2016 körül kezdtem el érdeklődni a katonai mobilitás iránt, akkoriban, amikor még az amerikai csapatok parancsnoka voltam Európában, és az Egyesült Államok éppen akkor kezdett el kisebb egységeket telepíteni Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba a NATO előretolt jelenlétének részeként” – mondta Hodges.
„Észrevettem, hogy az egyik egységhez nehezen tudtunk pótalkatrészeket szerezni. Megkérdeztem az egység parancsnokát: Mi a probléma? Miért nem kapják meg az alkatrészeket? Erre ő azt mondta:
Az Európában állomásozó amerikai csapatok egykori vezetője hozzátette, hogy ez fontos lecke volt számára.
„Az jutott eszembe, hogy valaki szórakozik velem. NATO-tagországokról beszélünk, amelyek ugyanakkor EU-tagállamok, és mégis mindenféle engedélyek kellenek a határok átlépéséhez. És itt nem tankokról beszélek, csak néhány pótalkatrészről” – mondta Hodges.
Hodges szerint a katonai mobilitás kulcstényezője a gyorsaság.
– szögezte le.
A vasút pedig Ben Hodges szerint azért fontos, „mert nagyon gyorsan lehet mozgatni a nehéz harci eszközöket – harckocsikat, tüzérséget, harcjárműveket”.
Ben Hodges ezután egy romániai példát hozott fel.
„A vasút létfontosságú a nehéz eszközök szállításában az olyan helyekre, ahova egyébként nehéz lenne. Például közúton nem lehetett volna egy nehéz katonai járművet a Kárpátok romániai szakaszán keresztül szállítani” – mondta Ben Hodges, aki hozzátette, hogy „itt (Romániában) az egyetlen lehetőség a vasút volt”.
A NATO-csapatok Európába történő vasúti szállításának javítása érdekében Ben Hodges három kulcsfontosságú tényezőt nevezett meg: jogi vagy diplomáciai akadályok, a vasúti infrastruktúra állapota és a szállítási kapacitás.
Mint arról beszámoltunk, Ben Hodges 2023 augusztusában azt mondta:
„Például egy Patriot rendszer szállítása nagyon nehézzé válik, ha az útvonalon olyan hidak vagy alagutak vannak, amelyek nem teszik lehetővé az átkelést. Európában a legtöbb alagútnak lehetővé kellene tennie egy Patriot indítórendszer vasúti szállítását, de elég egy alkalmatlan alagút az útvonalon, hogy megállítson” – tette hozzá Hodges a Rail Freight interjújában.
Ugyanakkor július elején kiderült: Románia része a NATO azon tervének, hogy a védelmi kiadásokra szánt összegekből pénzekből autópályákat építsenek, hogy konfliktus esetén biztosítsa a harckocsik és páncélozott járművek gyors mozgósítását.
Védelmi fejlesztésekre szánt pénzekből építhet autópályákat Románia a NATO azon tervével összhangban, hogy háború esetén gyors folyosókat hozzon létre a páncélos egységek mozgásának megkönnyítésére.
A NATO három stratégiai útvonalat jelölt ki, amelyek Románián keresztül haladnak:
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok „10 nap múlva” vámokat és egyéb intézkedéseket fog bevezetni Oroszország ellen, ha Moszkva nem mutat előrelépést az Ukrajnában több mint három éve dúló háború befejezése felé.
Heves földrengés következett be a Csendes-óceán partján fekvő orosz Kamcsatka-félszigeten, a földmozgás miatt cunamiriadót rendeltek el az óceán partjai mentén.
Nagy-Britannia azon terve, hogy elismeri a palesztin államot szeptemberben, a radikális iszlamista Hamászt jutalmazza és csak árt a tűzszüneti törekvéseknek a Gázai övezetben – írta kedden az izraeli külügyminisztérium az X-en.
Két biztonsági őr és két irodai alkalmazott halt meg a New York-i felhőkarcolóban hétfő este történt fegyveres támadásban – derül ki az erőszakos cselekménnyel kapcsolatban kedden nyilvánosságra hozott részletekből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn üdvözölte Donald Trump amerikai elnök eltökéltségét, aki súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével „10-12 napos” határidőt szabott meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az ukrajnai háború megállítására.
A Hamásznak le kell tennie a fegyvert és át kell adnia a Gázai övezet feletti ellenőrzést – jelentette ki Mohammad Musztafa, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke hétfőn.
Több embert megölt, majd öngyilkos lett egy fegyveres New Yorkban egy irodaházként működő belvárosi felhőkarcolóban hétfőn.
A Temu kínai online áruház megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) azáltal, hogy nem megfelelően mérte fel az illegális termékek terjedéséből fakadó kockázatokat saját platformján.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy új, 10-12 napos határidőt szab az ukrajnai háború megállítására, amivel lerövidítette a július közepén általa adott 50 napos határidőt.
Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!