Következik a gázai háború új szakasza, amely Izrael szerint egész évben tart majd

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arra számít, hogy a gázai háború egész évben tart majd, mivel megkezdik a területen lévő katonák számának csökkentését, és felkészülnek a konfliktus új szakaszára – közölte egy katonai szóvivő.

Hírösszefoglaló

2024. január 02., 16:342024. január 02., 16:34

Az 551. és a 14. dandár – amely tartalékosokból áll – ezen a héten visszatér családjaihoz és civil életéhez – közölte az IDF hétfői közleményében. A 828. dandár, amely szakaszparancsnokokat, a 261. dandár, amely katonatiszteket képez ki, és a 460. dandár, amely a páncélos alakulatokat képzi ki, visszatér a tervezett kiképzésre – közölte az IDF.

Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője tájékoztatóján azt mondta, hogy a háború céljai „elhúzódó harcokat igényelnek”. Hozzátette,

a tartalékosok visszatérésének célja a „tervezés és felkészülés biztosítása a 2024-es folytatásra ... annak megértése, hogy az év folyamán további feladatokra és hadviselésre lesz szükségünk”.

A hétfői közlemény szerint a lépés várhatóan „jelentősen enyhíti a gazdasági terheket”, a csapatok pedig „erőt gyűjtenek a következő év tevékenységeihez, mivel a harcok folytatódni fognak, és szolgálatukra továbbra is szükség lesz”.

Izrael bejelentése, miszerint megkezdi a Gázai övezetben állomásozó csapatai számának csökkentését, annak jeleit mutatja, hogy az ország fokozatosan átáll a háború kisebb intenzitású szakaszára – mondta hétfőn az Egyesült Államok egyik magas rangú tisztségviselője.

Az Egyesült Államok már korábban sürgette az izraeli illetékeseket, hogy kezdjék meg a harcok „sebészibb pontosságú” szakaszát, amelyben az izraeli hadsereg továbbra is a Hamászt támadja.

A tisztségviselő szerint a lépés azt tükrözi, hogy az IDF erői sikeresen felszámolták a Hamász katonai képességeit Gáza északi részén, azonban figyelmeztetett, hogy északon még mindig folynak a harcok, és hogy ez nem tükrözi a Gáza déli részén bekövetkezett változásokat.

Amerikai tisztségviselők a következő néhány hetet kritikus időszaknak tekintik, amely megmutatja, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hajlandó-e átállni a Hamász elleni gázai támadás alacsonyabb intenzitású szakaszára.

Halottnak nyilvánították az egyik magyar állampolgárságú izraeli túszt
Halottnak nyilvánították Ilan Weisst, az egyik magyar állampolgárságú izraeli túszt – jelentette be közössége, a Beeri kibuc hétfőn. Ilan Weisst az iszlamista Hamász szervezet október 7-ei terrortámadása óta eltűntként tartották nyilván, de hétfőn közölték, hogy már a gázai háború kitörését okozó „fekete szombaton” életét vesztette. Az 56 éves Weiss a mészárlás reggelén elhagyta otthonát az övezet szomszédságában fekvő Beeri kibucban, hogy csatlakozzon a kibuc katasztrófaelhárító csapatához. Családja aznap reggel 7 óra 15 perc óta nem hallott róla.
Feleségét, Sirit, valamint lányát, Nogát elfogták és túszként tartották fogva a Gázai övezetben, de november 25-én szabadon engedték őket a Katar és az Egyesült Államok közvetítésével a Hamász és Izrael között megszületett tűzszünet keretében. Ilan Weiss két idősebb lánya, Meital és Majan önálló diáklakásban élt a kibucban, ahol 12 órán át, az izraeli katonák megérkezéséig óvóhelyükbe zárkózva élték túl a támadást.
„Jól ismert és megbecsült ember volt közösségében, amelyet annyira szeretett” – állt a kibucnak a férfi halálát bejelentő közleményében. Ilan Weiss halálát az izraeli igazságügyi orvosszakértői intézet vizsgálata állapította meg.

Az izraeli legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az igazságügyi reform első törvényét
Az izraeli legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte az észszerűségi indok eltörlését tartalmazó törvényt, vagyis az izraeli alaptörvény olyan módosítását, amely kizárta a kormány, a miniszterelnök és a hatósági döntések indokoltságának bírósági felülvizsgálatát.
Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság hétfő este nyilvánosságra hozott döntését a tizenöt bíró közül nyolcan támogatták. Egy másik döntés értelmében – amelyet a legfelsőbb grémium tizenkét tagja támogatott – a legfelsőbb bíróság jogosult az alaptörvények bírósági felülvizsgálatára, valamint a beavatkozásra olyan kivételes és szélsőséges esetekben, amikor az izraeli parlament, a kneszet túllépte alkotmányos hatáskörét. Az észszerűségi indok törlése a bírók többségének véleménye szerint súlyos és példátlan módon megkárosítaná Izrael demokratikus jellegét.
„Nem egyeztethető össze az igazságszolgáltatási alaptörvény módosítása a hatalmi ágak szétválasztásával és a jogállamisággal, azon két legfontosabb elvvel, amelyek demokratikus rendszerünk fontos jellemzői. Alapító narratívánk ilyen jellegű károsodása tűrhetetlen” – írta Eszter Hajut, a grémium nemrég nyugdíjba vonult, de ebben az ügyben még ítélkező elnöke indoklásában. Kiemelte, hogy közbe kellett avatkozni „az izraeli alkotmányos rendszer egyedi szerkezeti jellemzői miatt, és tekintettel az elmúlt évek alkotmányos gyakorlatára, amely jól szemlélteti, hogy rendszerünk milyen könnyedséggel változtatható meg alapvető módon”.
Az észszerűség indokára hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság és más bírói grémiumok évtizedek óta felülvizsgálták a kormány és miniszterei, valamint a közigazgatási hatóságok törvényeit és rendeleteit. Például 2007-ben a legfelsőbb bíróság erre hivatkozva arra kötelezte a honvédelmi és az oktatási minisztert, hogy a Gázai övezetbeli települések összes óvodáját lássák el rakéták elleni védelemmel, és ne elégedjenek meg bizonyos „védett terek” kialakításával, ahogy költségvetési okokból tervezték.
Az észszerűségi indok eltörlése központi pillére volt Jarív Levin igazságügyi miniszter jogrendszert átalakító terveinek. A változás jelentősen csökkentette a kormány bírósági felülvizsgálatának lehetőségét, és megnehezítette a legfelsőbb bíróság beavatkozását azokban az esetekben, amikor megválasztott tisztségviselők önkényes, szélsőséges és korrupt, vagy az emberi jogokat sértő döntéseket hoznak.
Levin igazságügyi miniszter az ítélet kihirdetése után azzal vádolta a legfelsőbb bíróság tagjait, hogy „minden hatalmat a kezükbe vettek”, és nehezményezte a döntés időzítését is a gázai háború közepette. A kormányzó Likud párt közleményében kijelentette, hogy a bíróság döntése „ellenkezik a nép egységakaratával, különösen a háború idején”.
Jaír Lapid, az ellenzék vezetője viszont üdvözölte az ítéletet. „A legfelsőbb bíróság ma hű maradt Izrael polgárainak védelmében vállalt szerepéhez, és mi teljes támogatásunkról biztosítjuk” – fogalmazott. „Ha az izraeli kormány újra vitát kezd a legfelsőbb bíróságról, akkor nem tanultak semmit. Semmit sem tanultak október 7-ből, és semmit sem tanultak a nyolcvanhét napja tartó háborúból” – tette hozzá. A jogrendet átalakító, a demokratikus fékeket és ellensúlyokat lebontó törvények ellen január óta egészen a Hamász októberi terrortámadásáig heti rendszerességgel százezres tömegtüntetéseken tiltakoztak Tel-Avivban és Izrael több száz pontján a változtatás ellenzői.