Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén
Fotó: MTI/Soós Lajos
Minden európai nemzet és minden európai állam létérdekének nevezte a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítását az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten, a Parlamentben.
2021. október 15., 15:172021. október 15., 15:17
2021. október 15., 15:302021. október 15., 15:30
Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak. Közölte, a statisztikai adatok szerint a globális tőkekoncentráció következményeként ma a világ tíz legerősebb magáncégének az összesített tőkeereje nagyobb, mint a világ 180 szuverén államának. 2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam.
Az Országgyűlés elnöke egyre súlyosbodó, de múlt századi kihívásként beszélt a demográfiai robbanásról vagy hanyatlásról, a globális felmelegedésről, az illegális migrációról, a nemzetközi terrorizmusról. Kövér László azt mondta, az államok és a multinacionális vállalatok küzdelmének tétje világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése. A házelnök szerint
Kövér László kijelentette: a nemzeti önazonossághoz való jog biztosítása, nemzetközi kodifikációja és érvényesítése hatékony önvédelmi fegyvert adhat a nemzeti államok kezébe a magánhatalmakkal szemben.
Szerinte ha a nemzeti önazonosság elenyészik, akkor a nemzeti elven szerveződött Európában megszűnik legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, a nemzet. Úgy fogalmazott: minden európai állam elveszítheti az őt fenntartó közösséget, elveszítheti történelmi létjogosultságát, kénytelen lehet átadni helyét a magánhatalmaknak és felolvadni „az Európai Egyesült Államok fedőnevet viselő magánhatalmi képződményben”.
hanem általában szolgálja és erősíti az államok mint közhatalmak érdekeit is – jelentette ki. Kövér László ezen szemléleti alapból javasolta megkísérelni újratárgyalni a magyar nemzeti kisebbségi közösségek jogvédelmének ügyét Európában. Ezen a politikai alapon kell megújítani az államok közötti együttműködést, különös tekintettel Közép-Európára és a Kárpát-medencében szomszédos nemzeti államokra, amelyeknek csak egymásra támaszkodva van esélyük ellenállni a magánhatalmak fokozódó nyomásának – szorgalmazta. Emlékeztetett:
A minden embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosítását hasonlóan újszerű és időszerű kezdeményezésnek tartotta, mint a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítását az emberi identitás neurológiai védelméről.
Elmondta, idáig az emberi agyműködését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.
Kövér László szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, „hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”.
Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.
„Ezeknek a politikusoknak nagyobb önbizalmat és több komolyságot kívánunk, mert nyilvánvaló, hogy a magyar nemzeti össztermék kevesebb mint fél százaléka egyetlen szomszédos országra sem jelent semmiféle veszélyt” – mondta.
Hozzátette: minden magyar állami támogatás tiszta és átlátható nyereség a szomszédos államoknak is, mert hozzájárul az adott ország gazdasági megtartó erejének növeléséhez, a munkaerő elvándorlásának csökkenéséhez, az általános életkörülmények javításához.
a nemzetpolitikában a folytonosság biztosítását, a kedvezményes honosítás folytatását, az állampolgársági jogon megszerzett szavazati jog fenntartását, a nemzeti összetartozás érzésének további társadalmi erősítését, valamint – a magyar gazdaság eredményeinek függvényében – a nemzetpolitika pénzügyi fedezetének további fokozatos növelését tartja. Kitért arra, hogy a KMKF – a több mint 12 millió Kárpát-medencei magyar legitim és reprezentatív nemzetpolitikai konzultatív testülete – a koronavírus-járvány miatt egyéves kényszerszünet után ült össze.
Varga Judit igazságügyi miniszter előadásában kiemelte: Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, amelyet a határon túli magyar őshonos kisebbségek helyzete határoz meg. Az anyanyelvi, kulturális, gazdasági, szociális és oktatási tevékenység erősítése mellett
„Mindezt azonban nem ellenséges szándékkal, nem más országok kárára, hanem az európai alapelvek tiszteletben tartásával és a következetes képviseletével tesszük” – mondta Varga Judit. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a történelmileg kialakult és nemzeti keretek között létező politikai közösségeket meg kell védeni és meg kell erősíteni.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!