Kövér László, az Országgyűlés elnöke megtekinti a szabadkai Népszínház épületét
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Miként az utóbbi tíz évben, úgy az elkövetkező időszakban is számíthat a vajdasági magyarság az anyaország támogatására – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Szabadkán.
2020. június 11., 19:022020. június 11., 19:02
2020. június 11., 19:042020. június 11., 19:04
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány iskolafelújításokkal, gazdasági programmal, politikai-diplomáciai segítséggel is igyekezett megkönnyíteni a szülőföldön történő boldogulást. Kiemelte: a június 21-i szerbiai választás sorsdöntő a vajdasági magyarság számára, ahogyan a korábbi választások is azok voltak. A legfontosabb feladatok között van most a választás, és arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy a választás napján minél többen menjenek el szavazni, és voksoljanak a Vajdasági Magyar Szövetségre.
Kövér László beszédében – amelyet a szabadkai Népszínház épülete előtt mondott el – elhangzott, hogy az utóbbi napokban, amikor a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg a magyarok, egyebek mellett az is cél volt, hogy egy tágabb, közép-európai keretbe helyezve bemutassák: az önazonosság megőrzéséért zajló százesztendős törekvés, az itteni magyarok önszerveződése, a nyelv és kultúra megőrzéséért zajló küzdelem „nem valaki ellenében, hanem a közös érdekeink jegyében történik”.
„Mi az elmúlt száz év értékelését fel fogjuk arra használni, hogy arra a sorsközösségre hívjuk fel a figyelmet, amely a 20. század beköszöntét megelőzően természetes élmény volt multikulturális városaink számára. Ezt a sorsközösséget szeretnénk 21. századi tartalommal megtölteni, hiszen abban több volt a pozitív, mint a negatív elem, csak az emberi gondolkodás és a történetírás inkább a konfliktusokra helyezi a hangsúlyt, mellőzve azt a közös építkező munkát, amely például Szabadka központjában is testet öltött” – húzta alá. Rámutatott: Magyarország arra törekszik, hogy a 21. század az építkezés korszaka legyen. „Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a pillanatban, legyen bármennyire is kritikus a véleményünk az Európai Unió intézményrendszerének a működéséről, mégiscsak ez biztosítja számunkra a legkedvezőbb terepet nemzeti érdekeink érvényesítésére” – emelte ki. Majd úgy folytatta, hogy ebben az együttműködési keretben szeretné Budapest mihamarabb Belgrádot is látni, de addig is, a korábbiakhoz hasonlóan minden baráti támogatást megad neki, hogy a teljes jogú tagságig vezető utat lerövidítse.
Kövér László történelminek nevezte a jelen pillanatot a Közép-európaiság a XXI. században című kerekasztal-beszélgetésen. Mint mondta: a szomszédos országok közül Szerbiával volt az egyik legnehezebb kapcsolata Magyarországnak korábban, az utóbbi években azonban éppen Belgráddal alakult a legjobban a viszony. Szerbia is észrevette, hogy Magyarországra mindig számíthat. Kövér László a közép-európaiság kapcsán kiemelte: ehhez elengedhetetlenül szükséges a nemzeti önazonosság. Mint mondta: az európai uniós tagság lehetőséget és veszélyt is hordoz magában. Az Európai Unió válsága bár veszélyes ugyan, de esélyt teremt arra, hogy Magyarország is elmondhassa a gondolatait, és esetleg a nyugat-európai elit is meghallgassa azokat.
A kerekasztal-beszélgetés keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte Kövér László vajdasági magyarságért végzett tevékenységét. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a VMSZ egyedüli magyar pártként, önállóan indul a június 21-i választásokon, és listáján a vajdasági magyarság számos képviselője, nem csak a párt tagjai szerepelnek. Hozzátette: azt szeretnék, ha Szabadkának ismét magyar polgármestere lenne.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!