Az OceansGate Expeditions magáncég 250 ezer dolláros részvételi díjat kér nyolcnapos expedícióin egy férőhelyért a karbonszálas tengeralattjáróin
Fotó: OceanGate Expeditions / Facebook
Kutató- és mentőcsapatok nagy erőkkel keresik azt a turistahajót, amely a Titanic roncsaihoz való merülés közben tűnt el az Atlanti-óceán északi részén vasárnap.
2023. június 20., 11:062023. június 20., 11:06
A CNN romániai idő szerint kedden hajnalban 2 óra után azt írta, hogy még mindig keresi az amerikai parti őrség a tengeralattjárót, amely 5 fővel a fedélzetén tűnt el.
A hajó már több mint 96 órát töltött a víz alatt, az azonban nem világos, hogy még mindig ott van-e, vagy már felbukkant, csak még nem küldött magáról jeleket. A New York Post szerint
Egy brit felfedező, egy francia veterán katona és egy tengeralattjáró-specialista is a mélytengeri búvárhajó fedélzetén lehetett. Amerikai és kanadai hajók és repülőgépek lepték el a Cape Codtól mintegy 1450 kilométerre keletre fekvő területet, egyesek szonárbójákat dobtak le, amelyek közel 4000 méteres mélységig képesek a megfigyelésre – közölte az amerikai parti őrség,
A mélytengeri expedíciókra szakosodott OceanGate Expeditions nevű magáncég nemrég a közösségi médiában tette közzé, hogy elindított egy ilyen utat. A vállalat, amely eddig még nem reagált az értesülésekre, rendszerint 250 ezer dolláros részvételi díjat kér nyolcnapos expedícióin egy férőhelyért a karbonszálas tengeralattjáróin „nem mindennapi élményt és valami különleges felfedezését” ígérve.
A belfasti Harland és Wolff hajóműhelyben készült luxusgőzös 1912-ben az Atlanti-óceánt átszelő első útján jéghegynek ütközött és elsüllyedt. A Titanic roncsait 1985-ben találták meg 650 kilométerre Új-Fundland partjaitól.
Az OceanGate két évvel ezelőtt kezdte el útjainak megszervezését egy öt fő befogadásával képes mini tengeralattjáróval. Egy jegy 250 ezer dollárba kerül.
Negyven nap után életben találták azt a négy gyereket, akik egy kisrepülőgép-szerencsétlenséget követően tűntek el a kolumbiai dzsungelben – jelentette be Gustavo Petro kolumbiai elnök helyi idő szerint pénteken a Twitteren.
Megtalálták a Maroson történt csónakbalesetben eltűnt második férfi holttestét is – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség a Temes megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatására hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!