Andrássy György egyetemi tanár, Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a kötet szerzői, valamint Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója
Fotó: MTI/Soós Lajos
A nemzeti kisebbségek védelmének európai ügynek kellene lennie, és nem belügynek – hívta fel a figyelmet Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja, főtanácsadója hétfőn Budapesten A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kötet bemutatójával egybekötött pódiumbeszélgetésen.
2025. május 13., 10:592025. május 13., 10:59
A Miért nem „kisebbségbarát” az Európai Unió? címmel tartott rendezvényen Kalmár Ferenc, aki a kötet egyik szerzője, a kiadványban rögzített, a nemzeti kisebbségek uniós védelmének öt alapelvéről szólva azt mondta: azoknak kellene alapot adnia az Európai Uniónak ahhoz, hogy kötelező érvényű kisebbségvédelmi keretet képezzen. Egy elvet, keretet szerettek volna megadni – tette hozzá.
– mondta Kalmár Ferenc: rámutatva, az EU „érdekes intézmény” olyan szempontból, hogy a kisebbségi kérdéseket tagállami szintre delegálja, tehát a tagállamok feladata intézni a kérdést.
A második alapelv az, hogy „amikor kisebbségvédelemről beszélünk, akkor az identitásnak a védelméről beszélünk”, a harmadik pedig az: legyenek egyéni és kollektív jogok is. A negyedik elvként azt jelölték meg szerzőtársaival a kötetben, hogy a nemzeti identitásnak nem felétlenül kellene követnie az állampolgárságot – sorolta a Kalmár Ferenc, aki ez utóbbira példaként hozta fel Kárpátalját, ahol adott esetben valaki az élete során akár hétszer is állampolgárságot válthatott.
Egész Európa tele van nemzeti kisebbségekkel – mutatott rá.
Mi, akik a nemzetet szolgáljuk, hiszünk egy békében élő, kultúrájára, nyelvére büszke, identitásában szilárd magyar nemzetben – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Koltón.
Kiemelte: a nemzeti kisebbségvédelmet kellene erősíteni, és amikor erről beszélnek, akkor valójában a nemzeti identitást védik, amely alá tartozik a kultúra, a nyelv védelme, valamint az oktatási kérdések.
Kalmár Ferenc szólt arról is, hogy az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó két dokumentum kötelező érvényű, de nem kikényszeríthető. Ezek a dokumentumok az 1990-es években születtek, akkor jöttek rá Európában, hogy a kisebbségi kérdéssel valamit kezdeni kellene, de most azt látni, hogy szétszedik ezt a rendszert.
– mondta. Kalmár Ferenc közölte: nagyon jó volna, ha az általuk összeállított anyagot elfogadnák az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki szintén a kötet szerzője, elmondta: a kötetben rögzített ötödik alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők.
Kiemelte: a kisebbségvédelmi kérdés Európában 50 millió embert érint.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Szili Katalin szólt arról is, hogy az európai politikusokban „még az a belátás sincs meg”, hogy „egyébként gyakorlatilag etnikai problémák okozzák ezt az egész ukrán–orosz konfliktust. Tehát az alapvető kiindulópontja valahol a gyökereiben ott van”.
A kötet harmadik szerzője, Andrássy György egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy az egész nemzetközi jogra vonatkozik az, hogy nem kikényszeríthető, hiszen nincs felette egy nemzetközi erő.
Lakatos Mihály, a Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója elmondta: a négynyelvű kiadvány 2024-ben jelent meg, és azt célozta meg, hogy a kérdésben elmozduljanak a holtpontról.
A nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című kiadványt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. adta ki Kövér László házelnök előszavával. A pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Összetartozás Intézete szervezte.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
szóljon hozzá!