Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban című konferencia második napján a Bolgár Művelődési Házban
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
2024. november 08., 15:272024. november 08., 15:27
Az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia zárónapján Szili Katalin arról beszélt, hogy Európában, de az egész világban is a hosszú távú stabilitásnak, a demokrácia kiteljesítésének és a jogállamiságnak is kérdése, hogyan kezelik a kisebbségek problémáit – figyelemmel a bevándorló közösségek mozgására is.
– mondta.
Szili Katalin előadásában kitért arra, az európai közösség a délszláv háború időszakában érzékelte, hogy szükséges valamilyen szabályozást tennie a nemzeti kisebbségek védelme érdekében, de az ekkor született szabályozások főként a diszkrimináció tilalmáról szólnak.
Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
Problémának nevezte, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása nem kikényszeríthető, azaz semmilyen szankciója nincs annak, ha egy ország úgy dönt, hogy ezeket nem tartja be. A miniszterelnöki főtanácsadó szerint
Szili Katalin szerint az őshonos nemzeti kisebbségek számára megoldást az jelentene, ha az Európa Tanács által elfogadott szabályokat az EU köteles volna beemelni a saját jogrendjébe.
Arról is beszélt: az EU-ban több jó polgári kezdeményezés is született a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.
Ezek közé tartozik a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyet mintegy 1,2 millió európai állampolgár támogatott hét uniós országból, azonban az Európai Bizottság nem támogatta – idézte fel. Szintén fontos fejlemény a nemzeti régiók elismerése ügyében indított polgári kezdeményezés, mely a jövőben kerül az Európai Bizottság elé – tette hozzá Szili Katalin.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
amely korlátozza a magyar nyelvhasználatot az Európai Unió tagjelölt államává vált ország területén.
„Ezek ellen sem Brüsszel, sem Strasbourg nem szólal fel” – hangsúlyozta.
Szili Katalin úgy véli, hogy kettős mérce tapasztalható az Európai Unióban, mivel sokkal több szó esik a bevándorló közösségekről, mint az őshonos nemzeti kisebbségekről, miközben az utóbbiak sorába több mint 50 millió ember tartozik az Európai Unió területén.
A nemzeti kisebbségeket úgy kell integrálni az adott államba, hogy az ne eredményezze az asszimilációjukat, ehhez pedig a kollektív jogok biztosítása szükséges – hangsúlyozta a miniszerelnöki főtanácsadó.
Az Európa Tanács kezdi lassan elveszíteni azt a korábbi eltökéltségét, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozzon – hangsúlyozta Vincze Loránt.
Hozzátette, akadnak azért pozitív példaként szolgáló európai uniós tagországok is a nemzeti kisebbségek tekintetében, ezek közé tartozik Olaszország, Szlovénia és Németország is, ezekben érvényesül a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája, azonban negatív fejleményként értékelhető például az EU-tag Észtország és Lettország, valamint az Európai Unió társult országává vált Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája – mondta.
Az őshonos kisebbségek jóléte az adott államot is erősíti – fogalmazott az EP-képviselő, aki célként jelölte meg egy átfogó európai kisebbségi keretszabályozás elfogadását, amely biztosítaná, hogy az Európai Unióban legyenek kisebbségvédelmi normák, amelyek ellenőrizhetőek.
Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Táborban.
Románia a Rafael Advanced Defence Systems-t választotta ki a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek szállítására – számolt be a Jiszráel Hajom című lap hétfőn.
Az EU és Ukrajna elvi megállapodásra jutott a köztük érvényben lévő társulási megállapodás kereskedelemliberalizációs rendelkezéseinek felülvizsgálatáról.
Hét kutya – hat kölyök és egy felnőtt tacskó – került életveszélybe egy furgon zárt rakterében víz és levegő nélkül a nyári hőségben.
Donald Trump amerikai elnök a kereskedelmi megállapodások megkötésére korábban szabott július 9-i határidő előtt levélben szándékozik tájékoztatni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit a további üzleti kapcsolatok feltételeiről.
A szeretetről, a szabadságról és a sokszínűségről beszéltek többek között a Budapest Büszkeség elnevezésű rendezvény szónokai szombaton, miközben a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, feljelenti a rendőrséget.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hálaadó aranymisét mutatott be pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából szombaton a budapesti Szent István-bazilikában. Úgy fogalmazott: továbbra is „missziós hivatásunk van” Magyarországon.
Oroszország kész egy újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
szóljon hozzá!