Boris Johnson hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról
Fotó: Facebook/Boris Johnson
Komoly aggodalmának adott hangot az Ukrajna elleni esetleges orosz invázió következményei miatt csütörtök esti telefonbeszélgetésében Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Johnson csütörtök este tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel közölte, hogy London szövetségeseivel együtt már megkezdte a Moszkvával szembeni jelentős gazdasági szankciók előkészületeit egy ilyen orosz katonai akció esetére.
2022. január 14., 08:122022. január 14., 08:12
2022. január 27., 11:442022. január 27., 11:44
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint a brit kormányfő és a NATO-főtitkár egyetértett annak fontosságában, hogy
A Downing Street illetékesének ismertetése szerint azonban Johnson és Stoltenberg mindenekelőtt egy ilyen konfliktus emberéletekben fizetendő ára miatt nevezte súlyosan aggályosnak az ukrán határok közelében végrehajtott orosz katonai erőösszevonást. Hangsúlyozták ugyanakkor annak fontosságát is, hogy
Boris Johnson és Jens Stoltenberg szerint biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon törekedhessen a NATO-tagságra.
akinek megerősítette: Nagy-Britannia és NATO-szövetségesei elkötelezettek Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajnának biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy maga dönthessen saját sorsáról.
Az Egyesült Államok őszinte, nyílt megbeszélést folytatott Oroszországgal az ukrajnai válságról – jelentette ki hétfőn este Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a Genfben orosz kollégájával tartott tárgyalások lezárultával.
A Downing Street szóvivője szerint Johnson és Zelenszkij beszélt arról is, hogy az Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének A brit kormányfő tájékoztatta az ukrán elnököt arról, hogy
Johnson és Zelenszkij egyetértett ugyanakkor annak fontosságában, hogy párbeszéddel és diplomáciával kell elérni a jelenlegi válság megoldását, és ugyanezekkel az eszközökkel kell elejét venni a további eszkalációnak – közölte a brit kormányfő szóvivője.
Johnson nemrégiben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, akinek szintén kifejezte a brit kormány mélységes aggályait az ukrán határok mentén észlelhető orosz katonai erőösszevonás miatt, de megerősítette azt az álláspontot is, hogy
A brit kormányfő a Putyinnal tartott megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy London elkötelezett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és figyelmeztette az orosz elnököt arra, hogy
A brit kormányfő és az orosz elnök ugyanakkor egyetértett annak kiemelkedő fontosságában, hogy az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás feltételeit az összes érintettnek tiszteletben kell tartania, és Johnson kiemelte a párbeszéd fontosságát a nemzetközi és a regionális biztonsági kérdésekben.
A Romániával határos Ukrajnát ismét fegyveres támadás fenyegeti. Valóban háborúzni akar Oroszország, vagy csak biztonsági garanciákat szeretne kikényszeríteni? A tárgyalások előtti pozíciók erősítése csupán a kölcsönös orosz-amerikai fenyegetések célja?
A múlt hónapban kétnapos értekezletet tartottak az angliai Liverpoolban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közös közlemény – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólította Moszkvát az orosz–ukrán feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására. A decemberi G7-közlemény szerint Oroszországnak „nem lehetnek kétségei afelől”, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna.
Külföldi miniszterelnökök, illetve még a nemzeti konzervativizmussal kritikus szervezetek képviselői is elítélik, hogy betiltottak Brüsszelben egy konzervatív konferenciát, amelyet amúgy is csak a harmadik lehetséges helyszínen tudtak elkezdeni.
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
szóljon hozzá!