Hágában ma kezdik el tárgyalni Szarajevó Belgrád elleni keresetét
A Hágai Nemzetközi Bíróság ma kezdi el tárgyalni Szarajevó Belgrád elleni keresetét, amelyet a felperes még 1993 márciusában nyújtott be az ENSZ bíróságához az akkori Jugoszlávia (ma Sz
Belgrád szerette volna elkerülni a pert, Szarajevó azonban rendre elutasította megegyezést kereső ajánlatait. A bosnyákok több városban is rendeztek a hétvégén rokonszenvtüntetést a szarajevói kereset mellett. Belgrád jogi praktikákhoz folyamodott, de ezekkel sem járt sikerrel. Úgy érvelt: az ENSZ nemzetközi bírósága nem illetékes az ügyben, mert a kilencvenes években, amely időszakban a felperes keresete vonatkozik, Jugoszlávia nem volt tagja a világszervezetnek. A bíróság nem fogadta el a szerbia-montenegrói hatóságok ilyetén érvelését. Belgrád azonban újra elő kíván állni vele a küszöbönálló perben, ugyanis éppen a nemzetközi bíróság érvelt így kevéssel korábban, amikor Jugoszlávia be akarta perelni a NATO-t a szövetség által végrehajtott 1999 tavaszi légitámadásokért. A hágai bíróság azzal utasította el a belgrádi keresetet, hogy nem érzi magát illetékesnek az ügyben, hiszen a NATO Jugoszlávia elleni légitámadásai idején a balkáni ország nem volt tagja az ENSZ-nek. Árnyalja a most kezdődő per miatt kialakult helyzetet, hogy időben egybeesik a Szlobodan Milosevics ellen folytatott büntetőper valószínű végjátékával. A volt jugoszláv elnök ügyét is Hágában tárgyalják, de azt a délszláv háborús bűnök elbírálására létesített Nemzetközi Törvényszéken. Egyebek között a boszniai háborúban elkövetett mészárlásokért is felelősségre vonják, mindenekelőtt a kelet-boszniai muzulmán enklávéban, Srebrenicában történt tömeggyilkosságért, amelyet a Belgrád által is támogatott boszniai szerbek félkatonai alakulatai hajtottak végre. Mintegy nyolcezer boszniai muzulmánnak ontották ki a vérét Srebrenicában. Belgrád jogi képviselője azonban derűlátó. „Lehet, hogy egyes személyeknek céljuk volt megsemmisíteni a bosnyákokat. Ezeket az embereket felelősségre kell vonni. Senki sem tudja azonban bebizonyítani, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak ilyen célja lett volna” – mondta Radoszlav Sztojanovics, Belgrád képviselője a nemzetközi bíróságon. Ha a nemzetközi bíróság elfogadja a boszniai érveket, Szerbia-Montenegró lehet a világ első országa, amelyet – mint államot – népirtásért ítélnek el. Bosznia-Hercegovina nem kevesebb, mint 100 milliárd dollár háborús kártérítést követel. Szerb-montenegrói szemszögből súlyosbíthatja a helyzetet, hogy a nemzetközi bíróság előtt van Horvátország háborús jóvátételi igénye is, amelyet Zágráb még 1998-ban nyújtott be Belgrád ellen. A legfrissebb adatok szerint mintegy 100 ezer ember vesztette életét a boszniai háborúban, és több százezren kényszerültek elmenekülni otthonukból.
A Ratko Mladics-faktor A hágai perre hatással lehet Ratko Mladics ügye is. A Hágai Nemzetközi Törvényszék népirtás és háborús bűnök vádját emelte a boszniai szerbek háború alatti katonai vezetője ellen, de felelősségre még nem vonhatta, mert a vádlott ismeretlen helyen rejtőzik. Éppen a napokban kaptak lábra olyan hírek a belgrádi sajtóban, amelyek szerint Mladicsot elfogták, illetve hogy közel áll ahhoz, hogy feladja magát. A Mladics-per az eddig ismertnél is nagyobb mértékben rávilágíthat arra, mennyire felelős Belgrád a boszniai szerbek által végrehajtott népirtásért és rombolásokért. Oliver Dulics, a parlament európai ügyi bizottságának elnöke szerint Mladics tartózkodási helyét azonosították. Korábban napvilágot láttak olyan sajtóhírek is, hogy Mladicsot Romániában fogták el brit kommandósok, de ezt London és Bukarest is cáfolta. Az ügy azonban ismét indulatokat keltett Szerbiában: az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) több ezer híve tüntetett a hétvégén Belgrádban rokonszenvből a hágai börtönben harmadik éve pere kezdetére váró Vojiszlav Seselj pártelnök iránt, és kérve Ratko Mladicsot, illetve Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt, hogy ne adja fel magát. MTI
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozta meg a végleges döntést arról, hogy csapást mér-e az országra – jelentette a CBS.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
szóljon hozzá!