Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Izrael két hónapos tűzszünetet ajánlott a Hamásznak egy leendő túszalku részeként – jelentette hétfőn az Axios két meg nem nevezett izraeli tisztviselőre hivatkozva.
2024. január 23., 08:042024. január 23., 08:04
Ez lenne „a leghosszabb tűzszüneti időszak, amelyet Izrael a háború kezdete óta felajánlott a Hamásznak” – írta az Axios.
Az izraeli javaslat szerint az összes megmaradt túsz és holttest szabadon engedését írja elő több szakaszban, cserébe az Izraelben bebörtönzött palesztin foglyokért.
Emellett
Az izraeli hatóságok szerint 132 túsz van még mindig a Gázai övezetben, közülük 28-an a jelentések szerint meghaltak.
Izrael javaslata szerint az élő túszok és a holttestek több lépésben kerülnének vissza Izraelbe, az első lépésben a 60 év feletti nők és férfiak – írja az Axios.
Ezt követnék a hadseregbe besorozott nők, a 60 év alatti férfiak, akik nem katonák, a férfi izraeli katonák, végül pedig a túszok maradványai.
A terv szerint Izraelnek és a Hamásznak előre meg kell állapodnia az egyes túszokért cserébe elengedett palesztin foglyok számáról, kategóriájuk szerint, majd tárgyalni kell az egyes palesztinok nevéről.
hanem az izraeli katonák átcsoportosítását a Gázai övezet főbb városaiból, valamint az erőszak elől menekülni próbáló, északról Gáza déli részére kitelepített több százezer ember fokozatos visszatérését.
űA javaslatra azt követően került sor, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász felhívását, hogy a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásáért cserébe vessenek véget a háborúnak, miközben a közvélemény egyre nagyobb közvéleményi nyomásával néz szembe a foglyok hazahozatala érdekében.
Közben a CNN-nek két, a folyamatban lévő nemzetközi megbeszéléseket ismerő tisztviselő azt mondta:
A rendkívüli javaslatra, amelyről korábban nem számoltak be, olyan körülmények került sor, hogy Izrael nehezen tudja elérni a Hamász teljes megsemmisítésére irányuló kinyilvánított célját. A közel négy hónapja tartó gázai háború ellenére Izraelnek nem sikerült elfognia vagy megölnie a Hamász legmagasabb rangú vezetőit Gázában, és Izrael saját becslései szerint a Hamász harcoló erőinek mintegy 70 százalékát érintetlenül hagyta.
Bár az október 7-i támadást szervező Hamász-vezetők számára biztonságos kijutást biztosítana a Gázai övezetből,
miközben lehetővé tenné Izrael számára, hogy folytassa a nagy értékű célpontok felkutatását külföldön.
A Hamász magas rangú tisztviselői köztudottan a katari Dohában és a libanoni fővárosban, Bejrútban élnek, többek között a palesztin területeken kívül. Egy izraeli légicsapás a hónap elején megölte a Hamász egyik legmagasabb rangú parancsnokát Bejrútban.
Izrael javaslatát, hogy a Hamász vezetői elhagyhatnák Gázát – amit a Hamász valószínűleg nem fogadja el – az elmúlt hetekben legalább kétszer megvitatták a szélesebb körű tűzszüneti tárgyalások részeként: egyszer a múlt hónapban Varsóban az izraeli hírszerzés vezetője, David Barnea Moszad-igazgató, majd ebben a hónapban Dohában Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében.
Eközben hétfőn Avi Haiman izraeli kormányszóvivő leszögezte
„A Hamász követelése, miszerint az izraeli hadsereg vonuljon ki a Gázai övezetből, és engedje szabadon azokat, aki elkövették az október 7-ei támadást, valamint ennek alkalmával a tömeges nemi erőszakot és gyilkosságokat cserébe az általuk fogva tartott izraeli túszokért, egyszerűen nevetséges” – mondta.
„És ha ez még nem volna elég, azt is követelik tőlünk, hogy hozzunk létre egy palesztin államot” – tette hozzá. Érvelése szerint ez a békemegállapodás álcája mögé rejtett javaslat egyenlő lenne a Hamász előtti fegyverletétellel.
– mutatott rá.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy nem érkezett „őszinte javaslat” a Hamász részéről a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatban.
Alternatívaként egy izraeli javaslatot említett meg, amelynek részleteiről azonban nem árult el konkrétumokat.
A miniszterelnök éppen akkor adta ezt a nyilatkozatát, amikor a Hamász fogságában lévő túszok tüntető családtagjai megrohamozták a parlament épületét, és emiatt bent meg is kellett szakítani az ülést. A túszok rokonai már eddig is jelentős nyomást gyakoroltak a kormányra egy újabb túszcserét is tartalmazó megállapodás érdekében.
Haiman közölte: a családok a túszok elengedéséért cserébe tűzszüneti megállapodást követelnek, ami ellentmond az izraeli kormánynak a Hamász totális megsemmisítésére vonatkozó tervének.
Az izraeli miniszterelnök a túszok családtagjainak a következő magyarázatot adta:
Netanjahu már vasárnap közölte, hogy elutasította a Hamásznak az izraeli túszok elengedését is tartalmazó javaslatát, amely a háború befejezése mellett az izraeli erők visszavonulását és a palesztin foglyok szabadon bocsátását is feltételként szabta meg.
Izraeli információk szerint több mint 130, október 7-én elrabolt túsz raboskodik még a Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek fogságában, immáron 108 napja.
– írta a Wall Street Journal amerikai lap.
Oda tart az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója, Brett McGurk is, aki a tervek szerint Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével találkozik. Innen Dohába utazik tovább, ahol Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel tárgyal.
A Hamász és az izraeli kormány között létrejött novemberi alku keretében 105 izraeli túszt engedtek szabadon 240 palesztin rab elengedéséért cserébe, és egy hétre tűzszünet jött létre a Gázai övezetben.
Eközben
A londoni miniszterelnöki hivatal hétfő esti tájékoztatása szerint Sunak és Biden telefonon tárgyalt egymással.
A brit kormányfő a megbeszélésen hangsúlyozta: a Hamász iszlamista terrorszervezet által jelentett fenyegetés elleni izraeli erőfeszítések támogatása sem tereli el a figyelmet annak szükségességéről, hogy az izraeli hadseregnek nagyobb gondot kell fordítania a civil lakosság védelmére, és arra, hogy tevékenysége a nemzetközi humanitárius törvények keretein belül maradjon.
A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
A Downing Street tájékoztatása szerint Sunak és Biden a hétfői telefonos megbeszélésen
A brit kormányfő és az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy szükséges újabb útvonalak megnyitása a Gázának szánt segélyek számára, és ezzel egy időben javítani kell a már meglévő folyosók működésének hatékonyságát.
Rishi Sunak és Joe Biden egyetértett abban is, hogy minden eddiginél fontosabb a kétállami megoldásra alapuló rendezés, amely lehetővé teszi, hogy az izraeliek és a palesztinok egyaránt békében és biztonságban élhessenek. A brit kormány az utóbbi időszakban többször is hangot adott ennek az álláspontjának.
David Cameron külügyminiszter a londoni alsóház külügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette, hogy
A három évtizede kötött oslói nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről Izrael szomszédságában.
Izrael londoni nagykövete, Cipi Hotoveli azonban a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott minapi nyilatkozatában azt mondta: az oslói tervezet azért bukott el, mert a palesztinok nem Izrael szomszédságában, hanem Izrael területén akarják létrehozni saját államukat.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő este Brüsszelben eközben azt állította:
éppen ellenkezőleg, ezért kell megkettőznünk erőfeszítéseinket a nemzetközi partnerekkel, hogy ebből a halálos konfliktusból a megoldás felé mozduljunk el.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását lezáró sajtókonferencián elmondta: a miniszterek prioritásként tárgyaltak a gázai térségről, ahol a helyzet egyre súlyosabb, nagy az éhínség, az emberek nehezen jutnak humanitárius segélyhez.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Izrael naponta csupán 100 teherautónyi segélyszállítmányt enged belépni az övezetbe, miközben a konfliktus kitörése előtt ez a szám körülbelül 500 volt. Borrell megerősítette, hogy
A főképviselő felhívta a figyelmet: fel kell éleszteni a kétállami megoldást célzó megbékélési folyamatot a konfliktus kitörése előtti erőfeszítésekre építve.
Borrell a sajtótájékoztatón bejelentette: a tagállamok között elvi megállapodás született egy katonai művelet elindításáról a jemeni húszi lázadók ellen, amelynek célja, hogy biztosítsák a Vörös-tengeren a hajózás biztonságát.
Újabb közös légicsapást mért a húszik állásaira a brit és az amerikai légierő
Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentette be hétfő éjjel a londoni védelmi minisztérium. A kedd hajnalban ismertetett részletesebb közös közlemény szerint, amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália, Kanada és Bahrein adott ki, a légicsapásoknak nyolc célpontjuk volt.
Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést.
Shapps szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.
A közös fellépés újabb csapást mért a húszik egyébként is korlátozott fegyverkészleteire és a világkereskedelmet fenyegető támadó képességeikre – fogalmaz a brit védelmi miniszter közleménye.
A londoni védelmi tárca külön ismertetett tájékoztatása szerint a légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
A Pentagon közlése szerint az amerikai harci gépek az Eisenhower repülőgép-hordozóról szálltak fel.
A brit védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezését nagyon szigorú elemzés egészítette ki a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálása végett, és e kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.
A brit, az amerikai, a holland, az ausztrál, a kanadai és a bahreini kormány kedd hajnali közös közleménye szerint az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.
A londoni védelmi tárca tájékoztatásában is szerepel, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai akcióhoz Ausztrália, Kanada, Bahrein és Hollandia nyújtott támogatást, de e segítség mibenlétét a minisztérium nem részletezte.
A közlemény szerint a húszik november óta „harmincnál több” támadást hajtottak végre a nemzetközi hajózás ellen a jemeni partok előtt.
Nem sokkal az akcióról szóló közlemények ismertetése előtt a Downing Street bejelentette: Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök telefonon tárgyalt egymással, és megállapodtak abban, hogy a két ország a nemzetközi partnerekkel együttműködve folytatja erőfeszítéseit a húszik által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett támadások megakadályozása, a támadók elrettentése érdekében.
A brit és az amerikai légierő legutóbb január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.
A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!