Offenzíva. Az izraeli hadsereg Hamász elleni hadműveleteiben csütörtökön száznál is többen haltak meg
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, és ígéretet tett a bombázások folytatására, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
A gázai polgári védelem CNN által idézett közleménye szerint Izrael csapásai sok áldozatot szedtek a Gáza északi részén fekvő Dzsabaljában és a déli részén fekvő Hán Júniszban.
Mint arról beszámoltunk, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ígéretet tett a Hamász felszámolására egy olyan stratégiával, amelynek értelmében a hadsereg több területet tartana megszállva a Gázai övezetben, és a teljes polgári lakosságot egy kisebb területre szorítaná délre.
„Nem lesz ki-bejárás” – mondta Netanjahu a hónap elején. „Tartalékokat fogunk behívni, hogy jöjjenek, megtartsák a területet – nem fogunk bemenni, majd elhagyni a területet, csak hogy utána rajtaütéseket hajtsanak végre onnan” – szögezte le.
Donald Trump elnök a múlt héten azt mondta, hogy véget akar vetni a gázai „brutális háborúnak”, és közel-keleti körútjából kihagyta Izraelt.
Ebben a hónapban kétszer is megkerülte Izraelt a régióban tevékenykedő terrorszervezetekkel kötött kétoldalú megállapodásokkal.
A Hamász ennek nyomán a múlt héten elengedett egy izraeli-amerikai túszt, a jemeni húszik pedig beleegyeztek, hogy nem lőnek tovább amerikai hajókra a Vörös-tengeren, miközben ígéretet tettek arra, hogy folytatják az Izrael elleni harcot.
Szerdán Trump tagadta, hogy Izraelt félreállították volna. „Ez jó Izraelnek” – mondta.
„Vannak elképzeléseim Gázára vonatkozóan, amelyeket nagyon jónak tartok, tegyük azt szabadságzónává, az Egyesült Államok vegyen részt benne, és tegyük szabadságzónává” – mondta Trump Katarban.
A legutóbbi izraeli hadműveletekre akkor került sor, amikor a palesztin egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az izraeli offenzíva során Gázában 2023 októbere óta megöltek száma meghaladja az 53 ezret.
Az IDF továbbra is evakuálási parancsokat ad ki Gáza különböző részeire. A legutóbbi szerdán a Gáza középső részén, a tengerparti Rimal negyedben élőkre vonatkozott.
Az ENSZ-ügynökségek aggodalmukat fejezik ki a civilek helyzetének romlása miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala csütörtökön azt írta az X-en, hogy „a blokád, a kitelepítési parancsok és a folyamatos bombázások – többek között sátrak, kórházak és iskolák ellen – továbbra is tömeges áldozatokat, kitelepítéseket és nélkülözést okoznak”.
A hivatal idézett egy eheti ENSZ-tanulmányt, amely arra figyelmeztetett, hogy „mivel a humanitárius szervezetek továbbra sem tudnak hozzáférni a rászoruló lakossághoz, az ellenségeskedések várható eszkalálódása és az emberek folyamatos tömeges kitelepítése miatt a Gázai övezetben az éhínség veszélye nem csak lehetséges, hanem egyre valószínűbb”.
Az izraeli kormányt nem hatotta meg a Gázába irányuló segélyek blokádja miatt egyre erősödő nemzetközi kritika, amely immár harmadik hónapja tart.
Netanjahu a hét elején azt mondta:
– ezt a célt Trump nem sokkal hivatalba lépése után támogatta.
A tárgyalások egy új tűzszünetről, amely a megmaradt túszok szabadon bocsátását eredményezné, úgy tűnik, megrekedtek.
A katari miniszterelnök szerdán azt mondta a CNN-nek, hogy nem számít arra, hogy hamarosan előrelépés történik az országa által közvetített tárgyalásokon, és
Mohammed bin Abdulrahman bin Jaszim Al Thani elmondta, hogy az izraeli-amerikai túsz, Edan Alexander e heti szabadon bocsátását „áttörésnek tekintette, amely segíteni fog abban, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek”.
De hozzátette: „Sajnos Izrael reakciója erre a bombázás volt másnap, miközben küldöttséget küldött”. Azzal vádolta Izraelt, hogy „alapvetően azt a jelzést küldte, hogy nem érdeklik a tárgyalások”.
Egy izraeli tisztségviselő csütörtökön a CNN-nek azt mondta, hogy
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nyugtalanítja” a gázai humanitárius helyzet.
Kommentárja azután hangzott el, hogy csütörtökön legalább 114 palesztin halt meg izraeli légicsapásokban.
A BBC kérdésére, hogy a Trump-kormányzat továbbra is teljes mértékben Izrael katonai akciói mögött áll-e, tekintettel a közelmúltbeli izraeli támadások mértékére és a kórházak bombázására,
„Ezzel együtt nem vagyunk immunisak, és semmiképpen sem érzéketlenek a gázai emberek szenvedése iránt, és tudom, hogy vannak itt lehetőségek arra, hogy segélyt nyújtsunk nekik” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!