Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin
Ismét üzent a nyilvánosságnak Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője, aki a múlt szombati lázadás után eltűnt a világ szeme elől.
2023. július 04., 08:052023. július 04., 08:05
Prigozsin a Wagner Grey Zone nevű Telegram-csatornáján arról beszélt: az általa csak „igazságmenetnek” nevezett Moszkva elleni felvonulás során sok mindent sikerült elérni. Szerinte az akció célja a társadalom mozgósítása és az árulók megfélemlítése, illetve az ellenük való fellépés volt.
Arról is beszélt, hogy
Prigozsin köszönetet mondott a támogatóinak. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a felvételt hol és mikor vették fel, és az sem tűnik egyértelműnek, hogy ki ellen hirdetett harcot a zsoldosvezér. Eközben Oroszországban jelenleg éppen elkobzás alatt áll a vagyona, és megkezdődött a cégbirodalmának felszámolása.
A Prigozsint támogató befolyásos személyek sincsenek biztonságban, ugyanis sajtóinformációk szerint
Mint arról beszámoltunk, az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetítése nyomán létrejött megállapodás értelmében Prigozsin mintegy nyolcezer Wagner-zsoldossal együtt Fehéroroszországba távozhatott.
Eközben a német kormány szóvivője hétfőn arról beszélt: a fekete-tengeri gabonaszállításáról szóló nemzetközi megállapodás meghosszabbítását sürgeti Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Steffen Hebestreit közleménye szerint a kancellár hétfőn telefonon megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel az Ukrajna elleni orosz támadás miatt kialakult ukrajnai humanitárius helyzetről, valamint a védelmi harcok állásáról és a politikai fejleményekről.
Volodimir Zelenszkij megköszönte Németország támogatását, kiemelve a légvédelem és a tűzérség megerősítéséért tett erőfeszítéseket – tette hozzá a német kormányszóvivő.
Mint írta,
Az Ukrajnában termesztett gabona biztonságos fekete-tengeri szállításáról Ukrajna és Oroszország által Törökország és az ENSZ közvetítésével kötött megállapodást többször meghosszabbították már tavaly júliusi isztambuli aláírása óta, legutóbb május 17-én két hónapra. Ez lehetővé teszi az ukrán gabona és műtrágya exportját három kijelölt ukrán kikötőből, amelyeket Oroszország tengeri blokád alatt tart. Ezzel párhuzamosan Oroszország is folytathatja korábbi gabona- és műtrágyaexportját, a nyugati büntetőintézkedések nem vonatkoznak ezekre az árukra.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában kijelentette: „jó jelzés” a G7 csoport (hét vezető ipari hatalom csoportja, amelyben az EU is képviselteti magát) többi tagja számára az EU legújabb, négy évre szóló pénzügyi ígérete.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós (18,7 ezer milliárd forint) segélyt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából, ehhez pedig a tagállamok segítségét kérte.
Az ukrán pénzügyminiszter az interjúban kérdőre vonta az Egyesült Államokat és Ukrajna más támogatóit, hogy mi az ő álláspontjuk, hol van a támogatásuk.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy tavaly nyáron hónapról-hónapra kellett küzdeniük azért, hogy fenn tudják tartani az állam működését Oroszország invázióját követően, de az ország pénzügyei 2023-ban stabilizálódtak. Marcsenko szerint
Az ukrán pénzügyi tárca vezetője elismerően nyilatkozott az uniós csomag méretéről és rugalmasságáról, valamint arról, hogy középtávú kötelezettségvállalásról van szó, amely készpénzzel ösztönzi a konkrét reformokat.
„Pénzügyminiszterként megértem, hogy reformokat jó végrehajtani, de szerintem még jobb, ha azokat bizonyos ösztönzőkkel együtt hajtjuk végre” – mondta Marcsenko a lapnak.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a jövőben az EU-nak nagyobb, az Egyesült Államoknak pedig kisebb részt kellene-e vállalnia Ukrajna pénzügyi támogatásából,
Marcsenko azt felelte, hogy „még nincs itt az idő ennek a témának a megvitatására”. Véleménye szerint
A G7-tagállamok kormányai egy „adományozói platformot” hoztak létre, hogy megpróbálják összehangolni a segélyezési és a helyreállítási erőfeszítéseiket.
Marcsenko azonban kijelentette, hogy
„Néha az amerikai kollégáink azt szeretnék, hogy néhány konkrét reformot vegyük fel a prioritásaink listájára. Mi azt szeretnénk, ha előbb az EU-val egyeztetnének” – jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter.
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
szóljon hozzá!