Ismét üzent a Wagner-lázadás után a nyilvánosság elől eltűnt Prigozsin

Prigozsin a Wagner Grey Zone nevű Telegram-csatornáján arról beszélt: az általa csak „igazságmenetnek” nevezett Moszkva elleni felvonulás során sok mindent sikerült elérni. Szerinte az akció célja a társadalom mozgósítása és az árulók megfélemlítése, illetve az ellenük való fellépés volt.

Arról is beszélt, hogy

a közeljövőben hamarosan ismét mindenki láthatja, amint a Wagner-csoport győzedelmeskedik a frontokon.

Prigozsin köszönetet mondott a támogatóinak. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a felvételt hol és mikor vették fel, és az sem tűnik egyértelműnek, hogy ki ellen hirdetett harcot a zsoldosvezér. Eközben Oroszországban jelenleg éppen elkobzás alatt áll a vagyona, és megkezdődött a cégbirodalmának felszámolása.

A Prigozsint támogató befolyásos személyek sincsenek biztonságban, ugyanis sajtóinformációk szerint

megkezdődött a hatalomból való elmozdításuk.

Mint arról beszámoltunk, az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetítése nyomán létrejött megállapodás értelmében Prigozsin mintegy nyolcezer Wagner-zsoldossal együtt Fehéroroszországba távozhatott.

Eközben a német kormány szóvivője hétfőn arról beszélt: a fekete-tengeri gabonaszállításáról szóló nemzetközi megállapodás meghosszabbítását sürgeti Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Steffen Hebestreit közleménye szerint a kancellár hétfőn telefonon megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel az Ukrajna elleni orosz támadás miatt kialakult ukrajnai humanitárius helyzetről, valamint a védelmi harcok állásáról és a politikai fejleményekről.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy hazája az Ukrajna elleni „töretlen agressziót” tekintve továbbra is „megingathatatlanul szolidáris” a megtámadott országgal, és európai és nemzetközi partnereivel együttműködve továbbra is támogatja, méghozzá katonailag is.

Volodimir Zelenszkij megköszönte Németország támogatását, kiemelve a légvédelem és a tűzérség megerősítéséért tett erőfeszítéseket – tette hozzá a német kormányszóvivő.

Mint írta,

Olaf Scholz és Volodimir Zelenszkij egyaránt sürgeti a globális élelmezési helyzet javításához hozzájáruló, július 17-én lejáró gabonamegállapodás meghosszabbítását.

Az Ukrajnában termesztett gabona biztonságos fekete-tengeri szállításáról Ukrajna és Oroszország által Törökország és az ENSZ közvetítésével kötött megállapodást többször meghosszabbították már tavaly júliusi isztambuli aláírása óta, legutóbb május 17-én két hónapra. Ez lehetővé teszi az ukrán gabona és műtrágya exportját három kijelölt ukrán kikötőből, amelyeket Oroszország tengeri blokád alatt tart. Ezzel párhuzamosan Oroszország is folytathatja korábbi gabona- és műtrágyaexportját, a nyugati büntetőintézkedések nem vonatkoznak ezekre az árukra.

Eközben Ukrajna felszólította támogatóit, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan ők is vállaljanak több évre szóló elkötelezettséget a pénzügyi támogatásra.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában kijelentette: „jó jelzés” a G7 csoport (hét vezető ipari hatalom csoportja, amelyben az EU is képviselteti magát) többi tagja számára az EU legújabb, négy évre szóló pénzügyi ígérete.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban közölte, hogy az EU további 50 milliárd eurós (18,7 ezer milliárd forint) segélyt tervez nyújtani Ukrajnának a következő négy évben vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából, ehhez pedig a tagállamok segítségét kérte.

Az ukrán pénzügyminiszter az interjúban kérdőre vonta az Egyesült Államokat és Ukrajna más támogatóit, hogy mi az ő álláspontjuk, hol van a támogatásuk.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy tavaly nyáron hónapról-hónapra kellett küzdeniük azért, hogy fenn tudják tartani az állam működését Oroszország invázióját követően, de az ország pénzügyei 2023-ban stabilizálódtak. Marcsenko szerint

Kijev most hosszabb távú ígéreteket vár támogatóitól Ukrajna gazdaságának élénkítésére és a reformok finanszírozására.

Az ukrán pénzügyi tárca vezetője elismerően nyilatkozott az uniós csomag méretéről és rugalmasságáról, valamint arról, hogy középtávú kötelezettségvállalásról van szó, amely készpénzzel ösztönzi a konkrét reformokat.

„Pénzügyminiszterként megértem, hogy reformokat jó végrehajtani, de szerintem még jobb, ha azokat bizonyos ösztönzőkkel együtt hajtjuk végre” – mondta Marcsenko a lapnak.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a jövőben az EU-nak nagyobb, az Egyesült Államoknak pedig kisebb részt kellene-e vállalnia Ukrajna pénzügyi támogatásából,

Marcsenko azt felelte, hogy „még nincs itt az idő ennek a témának a megvitatására”. Véleménye szerint

az amerikai vezetés tette lehetővé Ukrajna számára, hogy túlélje ez a háborút, ezért úgy gondolja, hogy az a természetes, ha az Egyesült Államok az Európai Unióval egyforma szerepet tölt be.

A G7-tagállamok kormányai egy „adományozói platformot” hoztak létre, hogy megpróbálják összehangolni a segélyezési és a helyreállítási erőfeszítéseiket.

Marcsenko azonban kijelentette, hogy

mivel Ukrajna elsődleges célja az EU-hoz való csatlakozás, így reméli, hogy az EU legújabb támogatási programja egyfajta „mestertervként” fog szolgálni a többi támogató számára.

„Néha az amerikai kollégáink azt szeretnék, hogy néhány konkrét reformot vegyük fel a prioritásaink listájára. Mi azt szeretnénk, ha előbb az EU-val egyeztetnének” – jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter.