Fotó: Presidency.ro
Románia további támogatást nyújt Ukrajnának – katonait is –, amíg ez szükséges, a győzelemig – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök, miután Bukarestben tárgyalt ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, aki megköszönte a katonai és humanitárius segítséget. A két fél most ismerte el először, hogy Románia katonai szempontból is támogatja hadban álló északi szomszédját. A román államfő elmondta, a találkozón egy megállapodást is aláírtak, amellyel stratégiai szintre emelték a két ország közötti partnerséget.
2023. október 10., 15:382023. október 10., 15:38
2023. október 10., 17:052023. október 10., 17:05
A román államfő elmondta, a találkozón megállapodást is aláírtak, amellyel stratégiai szintre emelték a két ország közötti partnerséget. Leszögezte: Románia arra koncentrál, hogy segítsen Ukrajnának megnyerni a háborút, de a hosszú távú kapcsolatoknak is figyelmet kell szentelni.
– jelentette ki Iohannis. A román államfő leszögezte: Ukrajna támogatása Románia stratégiai érdeke, és úgy értékelt, az Európai kontinensre továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést.
Iohannis leszögezte:
ezért támogatja „a harcot azon világ alapvető értékeiért, amelyben élünk”. Elítélte az ukrán kikötői infrastruktúra elleni orosz támadásokat, amelyeket háborús bűncselekménynek nevezett. Emlékeztetett: nemzeti és szövetségesi szinten fokozták Fekete-tenger térségének megfigyelését, és folytatják a védekezést elősegítő NATO-eszközök szállítását, illetve a NATO keleti szárnyának megerősítését.
Már megállapodtunk a romániai kikötőkön keresztül történő tranzitkapacitás megduplázásáról 4 millió tonnára. A háború kezdete óta több mint 27 millió tonna ukrán gabona haladt át Románián. Megerősítettük Románia politikai és gyakorlati támogatását az Ukrajna és Moldova 2023 végéig történő csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Személyesen fogok kiállni e döntés mellett az Európai Tanács decemberi ülésén. Ez egy olyan döntés, amely megerősíti a két ország előrehaladását a nagyon nehéz körülmények ellenére” – hangsúlyozta Iohannis.
Fotó: Presidency.ro
Azt is kijelentette:
A román elnök azt is elmondta: kimerítően tárgyaltak a nemzeti kisebbségek helyzetéről is. „Azt szeretnénk, hogy a két kisebbség (az ukrajnai román és a romániai ukrán – szerk. megj.) hasonló jogokkal rendelkezzen, itt elsősorban a nyelvhasználatra és az anyanyelven történő oktatásra gondolunk” – mutatott rá Iohannis.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az Ukrajnának nyújtott segítségért, és elmondta:
Kifejtette, a találkozón tárgyaltak a Fekete-tenger biztonságáról, az infrastruktúráról, új határátkelők megnyitásáról, valamint a nemzeti kisebbségekről. Emlékeztetett: Romániában kiképzőközpontot hoznak létre, amelyben ukrán pilótákat képeznek ki az amerikai F-16-os vadászgépekre. Emellett szó esett a fronton tapasztalható helyzetről, illetve az ukrán katonai igényekről is.
Fotó: Presidency.ro
– mondta, a részleteket nem ismertetve. Zelenszkij szerint az ukrán kikötői infrastruktúrát támadó orosz drónok nem csupán Ukrajnát veszélyeztetik, hanem mindenkit, Románia pedig az egész világ élelmiszerbiztonságát garantálja az ukrán gabonaszállítmányok célba juttatásának elősegítésével. „Oroszország nem változtathatja holt vidékké a Duna és a Fekete-tenger térségét” – szögezte le. Zelenszkij elmondta azt is, hogy megállapodtak egy három lépéses intézkedés-sorozatról, amely szavatolja az ukrán kikötők biztonságát. Kifejtette, megfelelő logisztikai hátteret dolgoztak ki ahhoz, hogy hamarosan beindulhasson az ukrán gabona szállítása egy Moldován át húzódó folyosón.
Az ukrán elnök kijelentette: országa készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, Románia pedig támogatja országát. Úgy vélte, Ukrajna EU-csatlakozása stabilitást hozna a régióba. „Nem szabad megengednünk Oroszországnak vagy bárki másnak, hogy terrorizálja a fejlett és civilizált világot” – jelentette ki.
Fotó: Presidency.ro
A román katonai támogatás kapcsán Zelenszkij újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón kijelentette: minősített információról van szó, amelyről nem beszélhet a nyilvánosság előtt, de
Annak kapcsán, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem szólal fel a román parlamentben, az ukrán elnök azt mondta: azért érkezett az országba, hogy „meglátogassa a romániai embereket és köszönetet mondjon nekik”, és az államfővel tárgyaljon a stratégiai kérdésekről, de nem készült beszéddel. Legközelebb viszont felszólal a törvényhozásban is – biztosított mindenkit.
A kiszivárgott hírek szerint a beszédet Zelenszkij stábja fújta le – a hivatalos indoklás szerint azért, mert az államfőnek túlságosan zsúfolt a programja. Értesülések szerint ugyanakkor a háttérben az állhat, hogy szerették volna elkerülni, hogy a látogatást ellenző szélsőjobboldali, Moszkvához közel álló politikusok – elsősorban Diana Șoșoacă szenátor és George Simion, az AUR elnöke – botrányba fullassza a felszólalást. Annak ellenére ugyanakkor, hogy nem mond beszédet, Zelenszkij ellátogat a parlamentbe, hogy a házelnökökkel tárgyaljon, majd Marcel Ciolacu miniszterelnök is fogadja.
Bukarestbe érkezett kedden Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Ezt ő maga jelentette be Twitter-X-oldalán.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
szóljon hozzá!