Fotó: Presidency.ro
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtök este közzétett cikkében.
2020. május 22., 18:182020. május 22., 18:18
2020. május 22., 18:222020. május 22., 18:22
A neves német lap cikkírója annak kapcsán foglalkozott az Országos Diszkriminációellenes Tanáccsal (CNCD), hogy az Asztalos Csaba vezette intézmény által a minap megbüntetett Klaus Iohannis államfőnek csütörtökön kellett volna átvennie Aachenben az Európa egységéért tett erőfeszítéseket elismerő Nemzetközi Nagy Károly-díjat, ám az ünnepséget elhalasztották a pandémia miatt.
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt.
Linden – aki még azelőtt foglalt állást, hogy a diszkriminációellenes tanács ítéletet hirdetett volna – az Aachener-Zeitung napilapnak úgy fogalmazott, a díjátadó ünnepség elhalasztása nincs összefüggésben a román államfő Székelyföld autonómiáját érintő kijelentéseivel, illetve a CNCD vizsgálatával, és semmilyen okot nem lát arra, hogy megkérdőjelezze a díj odaítélésének jogosságát. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a román államfő meggyőződéses Európa-párti. Klaus Iohannis nem vált nacionalistává az éj leple alatt” – jelentette ki a G4Media.ro hírportál szerint a bizottság elnöke.
Linden elismerte, hogy a testület – amely tavaly ítélte oda a Nemzetközi Nagy Károly-díjat Iohannisnak, és most őszre halasztotta a kitüntetés átadását – figyelemmel követi a CNCD vizsgálatát, ám az aacheni testület elnöke úgy fogalmazott, megtörténhet, hogy nem fog „objektív” döntés születni. Ezek után Linden „elmélyült” a romániai belpolitikai helyzetben is: „a korrupcióval egybekeltnek” nevezte Iohannis legfőbb ellenlábasát, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), és kijelentette: bár ő is szocialista, nem tartja jónak, hogy a PSD kormányozzon Romániában.
Állampolgári kezdeményezés indult annak megakadályozására, hogy Klaus Iohannis román államfő megkaphassa a Károly-díjat – közölte pénteken honlapján a Magyar Nemzet.
Minderre reagálva a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője „Politikailag motivált Iohannis megbüntetése?” című csütörtöki írásában a G4Media híradása szerint úgy véli, szerencsés véletlen egybeesés lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani a díjátadót. Linden állásfoglalására kitérve a cikkíró, Michael Martens megállapítja: efféle megállapításokat ritkán hallanak az ország szakértői.
– olvasható a cikkben.
Az írásban emlékeztetnek, hogy az Asztalos Csaba vezette tanács korábban jó néhány baloldali közszereplőt is megbüntetett. „ A PSD, amely szociáldemokratának nevezi magát, valójában populista és nacionalista, és számos okot ad rá” – teszi hozzá a szerző, megemlítve, olyan PSD-s politikusokat is megbírságoltak, akik nácizmussal hozták összefüggésbe, vagy Hitlerhez hasonlították Iohannist.
Ugyanakkor a FAZ újságírója arra is emlékeztet, korábban a baloldal ugyanúgy politikai alapon hozott döntésekkel vádolta a diszkriminációellenes tanácsot, mint ahogyan most a jobboldal teszi:
A FAZ cikkírója arról sem feledkezett meg, hogy amikor korábban a román államfőt büntette meg a CNCD a büntetőügyesek kifejezés használata miatt, Asztalos Csaba különvéleményt fogalmazott meg, és védelmébe vette Iohannist, mondván: szerinte ez még belefér a szólásszabadság jogába. „Asztalos Csabát, a tanács elnökét az utcán is megtámadták, mégsem tudták megfélemlíteni” – állapította meg Michael Martens.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatói tanácsa 2 000 lejre bírságolta szerdán Klaus Johannis államfőt a büntetőügyesek (penali) kifejezés használatáért.
Amint arról beszámoltunk, korábban több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!