Fotó: Presidency.ro
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtök este közzétett cikkében.
2020. május 22., 18:182020. május 22., 18:18
2020. május 22., 18:222020. május 22., 18:22
A neves német lap cikkírója annak kapcsán foglalkozott az Országos Diszkriminációellenes Tanáccsal (CNCD), hogy az Asztalos Csaba vezette intézmény által a minap megbüntetett Klaus Iohannis államfőnek csütörtökön kellett volna átvennie Aachenben az Európa egységéért tett erőfeszítéseket elismerő Nemzetközi Nagy Károly-díjat, ám az ünnepséget elhalasztották a pandémia miatt.
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt.
Linden – aki még azelőtt foglalt állást, hogy a diszkriminációellenes tanács ítéletet hirdetett volna – az Aachener-Zeitung napilapnak úgy fogalmazott, a díjátadó ünnepség elhalasztása nincs összefüggésben a román államfő Székelyföld autonómiáját érintő kijelentéseivel, illetve a CNCD vizsgálatával, és semmilyen okot nem lát arra, hogy megkérdőjelezze a díj odaítélésének jogosságát. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a román államfő meggyőződéses Európa-párti. Klaus Iohannis nem vált nacionalistává az éj leple alatt” – jelentette ki a G4Media.ro hírportál szerint a bizottság elnöke.
Linden elismerte, hogy a testület – amely tavaly ítélte oda a Nemzetközi Nagy Károly-díjat Iohannisnak, és most őszre halasztotta a kitüntetés átadását – figyelemmel követi a CNCD vizsgálatát, ám az aacheni testület elnöke úgy fogalmazott, megtörténhet, hogy nem fog „objektív” döntés születni. Ezek után Linden „elmélyült” a romániai belpolitikai helyzetben is: „a korrupcióval egybekeltnek” nevezte Iohannis legfőbb ellenlábasát, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), és kijelentette: bár ő is szocialista, nem tartja jónak, hogy a PSD kormányozzon Romániában.
Állampolgári kezdeményezés indult annak megakadályozására, hogy Klaus Iohannis román államfő megkaphassa a Károly-díjat – közölte pénteken honlapján a Magyar Nemzet.
Minderre reagálva a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője „Politikailag motivált Iohannis megbüntetése?” című csütörtöki írásában a G4Media híradása szerint úgy véli, szerencsés véletlen egybeesés lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani a díjátadót. Linden állásfoglalására kitérve a cikkíró, Michael Martens megállapítja: efféle megállapításokat ritkán hallanak az ország szakértői.
– olvasható a cikkben.
Az írásban emlékeztetnek, hogy az Asztalos Csaba vezette tanács korábban jó néhány baloldali közszereplőt is megbüntetett. „ A PSD, amely szociáldemokratának nevezi magát, valójában populista és nacionalista, és számos okot ad rá” – teszi hozzá a szerző, megemlítve, olyan PSD-s politikusokat is megbírságoltak, akik nácizmussal hozták összefüggésbe, vagy Hitlerhez hasonlították Iohannist.
Ugyanakkor a FAZ újságírója arra is emlékeztet, korábban a baloldal ugyanúgy politikai alapon hozott döntésekkel vádolta a diszkriminációellenes tanácsot, mint ahogyan most a jobboldal teszi:
A FAZ cikkírója arról sem feledkezett meg, hogy amikor korábban a román államfőt büntette meg a CNCD a büntetőügyesek kifejezés használata miatt, Asztalos Csaba különvéleményt fogalmazott meg, és védelmébe vette Iohannist, mondván: szerinte ez még belefér a szólásszabadság jogába. „Asztalos Csabát, a tanács elnökét az utcán is megtámadták, mégsem tudták megfélemlíteni” – állapította meg Michael Martens.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatói tanácsa 2 000 lejre bírságolta szerdán Klaus Johannis államfőt a büntetőügyesek (penali) kifejezés használatáért.
Amint arról beszámoltunk, korábban több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!