Fotó: Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR)
A jelek szerint hiú ábrándnak bizonyultak a román kormányzati illetékesek azon várakozásai, hogy Románia idén végre csatlakozhat a schengeni övezethez.
2023. november 28., 14:302023. november 28., 14:30
2023. november 28., 17:102023. november 28., 17:10
Egybehangzó sajtóértesülések szerint az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Bizottságának december 5-ére tervezett ülésének napirendjén szerepel ugyan a román és a bolgár schengeni csatlakozás ügye, szavazni azonban nem fognak róla. Kormányzati források szerint azért, mert Hollandia – ahol éppen most zajlottak választások, amelyeken a Geert Wilders vezette jobboldali Szabadságpárt végzett az első helyen – továbbra is ellenzi Bulgária csatlakozását.
Az értesülések szerint Románia szeretné elérni, hogy december második felére hívják össze a Bel- és Igazságügyi Bizottság rendkívüli ülését, és azon szavazzanak a kétlépcsős csatlakozásról, vagyis arról, hogy tesztjelleggel jövő márciustól először csupán a repülőtereken függesszék fel az ellenőrzéseket. Ugyanakkor kétséges, hogy ez az erőfeszítés sikerrel járhat.
Mint arról beszámoltunk, a Bel- és Igazságügyi Bizottság tavaly decemberi ülésén Ausztria is vétózott, és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter épp a múlt héten erősítette meg, hogy a bécsi kormány álláspontja változatlan: amíg a külső határok ellenőrzését nem erősítik meg, és nem szorítják vissza az illegális migrációt, nem időszerű a schengeni övezet bővítése, mivel a schengeni rendszer nem működik.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.
Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.
Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását. Romániával nincsenek problémái, de mivel a két ország csatlakozásáról csomagban szavaztak, a Bulgáriával szembeni vétó Romániát is érintette.
Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel.
Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját
Bulgária és Románia schengeni csatlakozásával az európai határok védettebbek lesznek, és Európa is erősebb lesz – jelentette ki Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök szerdán Strasbourgban, az uniós parlament plénumának címzett beszédében.
Az Európa Unió Tanácsának honlapján megjelent információk szerint Románia és Bulgária schengeni csatlakozása szerepel a Bel- és Igazságügyi Tanács decemberi brüsszeli ülésének ideiglenes napirendjén.
Hiába reménykedik Románia és Bulgária, Bécs ismét jelezte: továbbra sem hajlandó jóváhagyni a két ország schengeni csatlakozását.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!