Fotó: Osztrák kancellária
Hiába reménykedik Románia és Bulgária, Bécs ismét jelezte: továbbra sem hajlandó jóváhagyni a két ország schengeni csatlakozását.
2023. november 18., 21:012023. november 18., 21:01
Ezt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter jelentette be pénteken, bár igyekezett némileg tompítani a döntés élét.
„Ausztria ellenállása a schengeni bővítéssel szemben nem közvetlenül Bulgáriának és Romániának szól” – jelentette ki pénteken Schallenberg, aki elégedetlenségét fejezte ki az Európai Unió szabad mozgást biztosító övezetének működésével kapcsolatban, és jelezte, hogy a bécsi kormány fenntartja jelenlegi álláspontját az EU Tanácsában.
– mondta Schallenberg pénteken Bécsben a Marija Gabriel bolgár külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.
Alexander Schallenberg szerint a bécsi kormánynak „alapvető problémája” van a schengeni térség működésével, és az elmúlt hónapokban az EU-ba érkező nem uniós migránsok menedékkérelmeinek magas száma miatt panaszkodott.
Schallenberg ragaszkodik ahhoz, hogy fokozni kell az illegális migráció elleni fellépést, és további biztonsági intézkedéseket sürgetett az EU külső határain. Az osztrák külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy számos schengeni ország a közelmúltban újra bevezette az ideiglenes határellenőrzést.
Marija Gabriel optimizmusának adott hangot Bulgária schengeni felvételének kilátásaival kapcsolatban: „Bulgária fokozni fogja a határvédelmi intézkedéseket, ha felveszik a schengeni övezetbe” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bécsi kormány számíthat Szófia támogatására a bevándorlás jelentette kihívás kezelésében.
Eközben
A román kormányfő ezt a Nicolas Warneryvel, Franciaország új romániai nagykövetével folytatott megbeszélésén közölte.
„Románia a schengeni övezethez való csatlakozásban Franciaország támogatására támaszkodik, amelyhez hosszú és mély barátság fűz bennünket. Országunk minden kritériumnak megfelelt, a schengeni csatlakozás teljesen legitim. Megfelelő hozzáállásra van szükség, mert egy esetleges osztrák vétó a döntés ellen instabilitást generálna a térségben” – mondta Ciolacu miniszterelnök.
Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.
Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.
Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását.
Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!