– mondta Schallenberg pénteken Bécsben a Marija Gabriel bolgár külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén.

Alexander Schallenberg szerint a bécsi kormánynak „alapvető problémája” van a schengeni térség működésével, és az elmúlt hónapokban az EU-ba érkező nem uniós migránsok menedékkérelmeinek magas száma miatt panaszkodott.

Schallenberg ragaszkodik ahhoz, hogy fokozni kell az illegális migráció elleni fellépést, és további biztonsági intézkedéseket sürgetett az EU külső határain. Az osztrák külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy számos schengeni ország a közelmúltban újra bevezette az ideiglenes határellenőrzést.

Marija Gabriel optimizmusának adott hangot Bulgária schengeni felvételének kilátásaival kapcsolatban: „Bulgária fokozni fogja a határvédelmi intézkedéseket, ha felveszik a schengeni övezetbe” – mondta, hangsúlyozva, hogy a bécsi kormány számíthat Szófia támogatására a bevándorlás jelentette kihívás kezelésében.

Eközben

A román kormányfő ezt a Nicolas Warneryvel, Franciaország új romániai nagykövetével folytatott megbeszélésén közölte.

„Románia a schengeni övezethez való csatlakozásban Franciaország támogatására támaszkodik, amelyhez hosszú és mély barátság fűz bennünket. Országunk minden kritériumnak megfelelt, a schengeni csatlakozás teljesen legitim. Megfelelő hozzáállásra van szükség, mert egy esetleges osztrák vétó a döntés ellen instabilitást generálna a térségben” – mondta Ciolacu miniszterelnök.

Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt.

Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülése előtt Hollandia és Ausztria is kifogásokat emelt.

Hollandiának Bulgáriával van problémája: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák vannak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatja a schengeni csatlakozását.

Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését. A vétóról való lemondás fejében Bécs a határőrizet szigorítását és a kitoloncolást lehetővé tevő uniós jogszabályokat követel. Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra sem hajlandó módosítani álláspontját.