Aratáskor csak aprópénzért lehet értékesíteni a szalmás gabonát, de később sem várhatók jobb kilátások
Fotó: Veres Nándor
Közeledik az aratási idény, azonban a gabonatermesztő gazdák sok jóra nem számíthatnak. A gabonakereskedők a tavaly őszi felvásárlási árak egyharmadát, vagy jó esetben a 40 százalékát kínálják a termelőknek. Az ukrajnai gabona esetében szeptember derekáig meghosszabbított uniós importtilalom némileg segít a kialakult piaci helyzeten, de a kelet-európai szakmai szervezetek sokkal határozottabb lépéseket várnak Brüsszeltől. Magyarországi agrárszakemberek szerint az idei a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
2023. június 10., 15:202023. június 10., 15:20
2023. június 10., 16:472023. június 10., 16:47
A nyári aratási idény közeledtével riadalmat kelt a gazdák körében a szalmásgabona alacsony felvásárlási ára. Az ukrajnai Kahovka-gát felrobbantása után a nemzetközi tőzsdéken 3 százalékkal emelkedett a búza és egy százalékkal a kukorica tonnánkénti ára, de mindebből a kelet-európai gazdák semmit nem érzékelnek. A romániai és a magyarországi piacon a nagybani gabonafelvásárlók jóval alacsonyabb árat kínálnak az amerikai és az európai tőzsdéken jegyzett, tonnánként 1100 lej körüli búzaárhoz képest.
Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az agrarszektor.hu mezőgazdasági portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a tavaly év végi 130-150 ezer forintos tonnánkénti gabonaár helyett jelenleg 52-53 ezer forintot (mintegy 700 lej) ajánlanak a búzáért.
Az őszi magágyelőkészítés, műtrágyázás, vetés és a növényvédelmi munkálatok a korábbinál jóval magasabb inputanyagárakon történtek. Petőházi Tamás szerint a kedvező időjárásnak köszönhetően magas hektárhozamok várhatók búzából és árpából is, de az önköltségi ár így is csak 7-8 ezer kg körüli hektárátlagon térülhet meg a termelőnek. A szakember szerint a környező országokban is jó gabonatermés várható, ami tovább csökkenti a kelet-európai gazdák értékesítési lehetőségeit.
A magyar piachoz hasonlóan a romániai gabonakereskedők is ezer lej alatti tonnánkénti árat kínálnak a búzáért, ami aratásig várhatóan csökkenni fog. Az érdekvédelmi szervezetek szerint sok tavalyi gabona vár értékesítésre a gabonasilókban, így a legtöbb gazda arra kényszerül, hogy aratáskor adjon túl az idei hozamon. A termelők között vita folyik arról, megéri-e a gazdáknak a késő őszi, téli vagy a jövő tavaszi jobb ár reményében tárolni legalább a termés egy részét, amire szakemberek, gabonakereskedők sem tudnak egyértelmű választ adni.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint 2023 a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
A kelet-európai gazdák tüntettek kedden, Brüsszelben. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.
A kelet-európai gabonapiac válságát némiképp mérsékli, hogy az Ukrajnával határos öt uniós tagállam közös fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozó importtilalmat. Ukrajnában mintegy húsz százalékos terméscsökkenéssel számol a kijevi mezőgazdasági minisztérium, a gabona vetésterülete hatmillió hektárral csökkent a háború előtti 2021-es esztendőhöz képest.
ugyanakkor a következő évekre mintegy félmillió hektár terület marad öntözési lehetőség nélkül. A kijevi mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a katasztrófa sújtotta területen eddig szalmásgabonát, zöldségeket, olajos magvakat és dinnyét termesztettek. Öntözés nélkül a zöldségtermesztés megszűnik, gabonát pedig csak extenzív módon, alacsony hozammal tudnak termeszteni.
A V4 országok agrárkamaráinak vezetői a hét elején egy magyarországi tanácskozáson megállapították, hogy Ukrajnából a kelet-európai piacra vámmentesen beérkező nagy mennyiségű gabona olyan súlyos zavarokat okozott a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacon, hogy jelenleg csak felszíni kezelés a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom. A mezőgazdasági kamarák képviselői szerint a négy ország élelmiszerpiacán sokkal súlyosabb gondok vannak, mint ahogy az első látásra tűnik. Nem csak a kalászosok, a kukorica és az olajos magvak eddigi importja okoz hatalmas károkat a gazdáknak, hanem mélyen az európai piaci árak alatt érkező más ukrán mezőgazdasági termékek is, mint például a baromfihús, méz és tojás.
A V4 országok mezőgazdasági szakemberei azt is kifogásolják, hogy az Európai Bizottság tavaly nyári döntésével az európai piacra zúdított ukrán mezőgazdasági termékek nem felelnek meg a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Az agrárkamarák vezetői kettős mércéről beszéltek a magyarországi Mezőfalván megtartott csúcstalálkozójukon. Miközben az uniós tagországokban megtermelt élelmiszert szigorú növény- és állatvédelmi szabályok alapján állítják elő, az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek könnyen átcsúsznak mindenféle ellenőrzésen, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az uniós gazdák számára, ugyanakkor az ukrán termékek a fogyasztók egészségét veszélyeztetik.
Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a napokban a magyar kormányt tette felelőssé azért, hogy késik az Európai Bizottság által megígért 100 millió eurós támogatás a kelet-európai országok gabonatermelői számára.
mert addig az Európai Unió nem fizeti ki a romániai gabonatermesztő gazdáknak járó kárpótlást sem” – fogalmazott a bukaresti tárcavezető az Agerpres hírügynökségnek. Az uniós keretösszegből az Európai Bizottság közel 30 millió eurót ígért Romániának.
Nagy István agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, hogy az ukrajnai gabonatermékekre vonatkozó, a június 5-i dátummal megszületett importkorlátozással egy időben
amellyel megszűnik minden korábban bevezetett egyoldalú nemzeti kereskedelmi intézkedés, így csak az uniós rendeletben szereplő négy terményre vonatkozó importkorlátozás marad érvényben.
Nagy István hangsúlyozta, a tranzitszállítmányok továbbra is akadálytalanul haladhatnak át az országon. ,,A magyar kormány amellett, hogy minden erőfeszítést latba vet a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók védelmében, támogatja a szolidaritási folyosók eredeti célját, mely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a rászoruló harmadik országokba juthassanak el” – fogalmazott a magyar agrártárca vezetője.
Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.
A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!