Aprópénzért értékesíthetik a búzát idén a gabonatermesztők, szakemberek szerint csak túlélésről beszélhetünk

A nyári aratási idény közeledtével riadalmat kelt a gazdák körében a szalmásgabona alacsony felvásárlási ára. Az ukrajnai Kahovka-gát felrobbantása után a nemzetközi tőzsdéken 3 százalékkal emelkedett a búza és egy százalékkal a kukorica tonnánkénti ára, de mindebből a kelet-európai gazdák semmit nem érzékelnek. A romániai és a magyarországi piacon a nagybani gabonafelvásárlók jóval alacsonyabb árat kínálnak az amerikai és az európai tőzsdéken jegyzett, tonnánként 1100 lej körüli búzaárhoz képest.

Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az agrarszektor.hu mezőgazdasági portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a tavaly év végi 130-150 ezer forintos tonnánkénti gabonaár helyett jelenleg 52-53 ezer forintot (mintegy 700 lej) ajánlanak a búzáért.

A szakember szerint az idei esztendő nagy bukás lesz a gabonatermesztők számára.

Az őszi magágyelőkészítés, műtrágyázás, vetés és a növényvédelmi munkálatok a korábbinál jóval magasabb inputanyagárakon történtek. Petőházi Tamás szerint a kedvező időjárásnak köszönhetően magas hektárhozamok várhatók búzából és árpából is, de az önköltségi ár így is csak 7-8 ezer kg körüli hektárátlagon térülhet meg a termelőnek. A szakember szerint a környező országokban is jó gabonatermés várható, ami tovább csökkenti a kelet-európai gazdák értékesítési lehetőségeit.

A magyar piachoz hasonlóan a romániai gabonakereskedők is ezer lej alatti tonnánkénti árat kínálnak a búzáért, ami aratásig várhatóan csökkenni fog. Az érdekvédelmi szervezetek szerint sok tavalyi gabona vár értékesítésre a gabonasilókban, így a legtöbb gazda arra kényszerül, hogy aratáskor adjon túl az idei hozamon. A termelők között vita folyik arról, megéri-e a gazdáknak a késő őszi, téli vagy a jövő tavaszi jobb ár reményében tárolni legalább a termés egy részét, amire szakemberek, gabonakereskedők sem tudnak egyértelmű választ adni.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint 2023 a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.

Az idei aratás után az is nagy eredménynek számít, ha valaki nullára jön ki a kalászosok termesztésében.

Nyugat-Európa egyoldalúan Ukrajna, és nem a kelet-európai gazdák érdekeit védi

A kelet-európai gazdák tüntettek kedden, Brüsszelben. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.

A kelet-európai gabonapiac válságát némiképp mérsékli, hogy az Ukrajnával határos öt uniós tagállam közös fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozó importtilalmat. Ukrajnában mintegy húsz százalékos terméscsökkenéssel számol a kijevi mezőgazdasági minisztérium, a gabona vetésterülete hatmillió hektárral csökkent a háború előtti 2021-es esztendőhöz képest.

A Kahova-gát lerombolása miatt több millió tonna szalmásgabona is megsemmisült Dél-Ukrajnában,

ugyanakkor a következő évekre mintegy félmillió hektár terület marad öntözési lehetőség nélkül. A kijevi mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a katasztrófa sújtotta területen eddig szalmásgabonát, zöldségeket, olajos magvakat és dinnyét termesztettek. Öntözés nélkül a zöldségtermesztés megszűnik, gabonát pedig csak extenzív módon, alacsony hozammal tudnak termeszteni.

A V4 országok agrárkamaráinak vezetői a hét elején egy magyarországi tanácskozáson megállapították, hogy Ukrajnából a kelet-európai piacra vámmentesen beérkező nagy mennyiségű gabona olyan súlyos zavarokat okozott a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacon, hogy jelenleg csak felszíni kezelés a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom. A mezőgazdasági kamarák képviselői szerint a négy ország élelmiszerpiacán sokkal súlyosabb gondok vannak, mint ahogy az első látásra tűnik. Nem csak a kalászosok, a kukorica és az olajos magvak eddigi importja okoz hatalmas károkat a gazdáknak, hanem mélyen az európai piaci árak alatt érkező más ukrán mezőgazdasági termékek is, mint például a baromfihús, méz és tojás.

A V4 országok mezőgazdasági szakemberei azt is kifogásolják, hogy az Európai Bizottság tavaly nyári döntésével az európai piacra zúdított ukrán mezőgazdasági termékek nem felelnek meg a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Az agrárkamarák vezetői kettős mércéről beszéltek a magyarországi Mezőfalván megtartott csúcstalálkozójukon. Miközben az uniós tagországokban megtermelt élelmiszert szigorú növény- és állatvédelmi szabályok alapján állítják elő, az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek könnyen átcsúsznak mindenféle ellenőrzésen, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az uniós gazdák számára, ugyanakkor az ukrán termékek a fogyasztók egészségét veszélyeztetik.

Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a napokban a magyar kormányt tette felelőssé azért, hogy késik az Európai Bizottság által megígért 100 millió eurós támogatás a kelet-európai országok gabonatermelői számára.

mert addig az Európai Unió nem fizeti ki a romániai gabonatermesztő gazdáknak járó kárpótlást sem” – fogalmazott a bukaresti tárcavezető az Agerpres hírügynökségnek. Az uniós keretösszegből az Európai Bizottság közel 30 millió eurót ígért Romániának.

Nagy István agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, hogy az ukrajnai gabonatermékekre vonatkozó, a június 5-i dátummal megszületett importkorlátozással egy időben

Magyarország hatályon kívül helyezte a nemzeti szintű korlátozást,

amellyel megszűnik minden korábban bevezetett egyoldalú nemzeti kereskedelmi intézkedés, így csak az uniós rendeletben szereplő négy terményre vonatkozó importkorlátozás marad érvényben.

Nagy István hangsúlyozta, a tranzitszállítmányok továbbra is akadálytalanul haladhatnak át az országon. ,,A magyar kormány amellett, hogy minden erőfeszítést latba vet a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók védelmében, támogatja a szolidaritási folyosók eredeti célját, mely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a rászoruló harmadik országokba juthassanak el” – fogalmazott a magyar agrártárca vezetője.

Brüsszeli gazdatüntetés: Kelet-Európa ,,belefulladt” az olcsó ukrán mezőgazdasági termékekbe

Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.

Kockázati tényező: Romániában tessék-lássék módon ellenőrzik az ukrán gabonát

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.