Aratáskor csak aprópénzért lehet értékesíteni a szalmás gabonát, de később sem várhatók jobb kilátások
Fotó: Veres Nándor
Közeledik az aratási idény, azonban a gabonatermesztő gazdák sok jóra nem számíthatnak. A gabonakereskedők a tavaly őszi felvásárlási árak egyharmadát, vagy jó esetben a 40 százalékát kínálják a termelőknek. Az ukrajnai gabona esetében szeptember derekáig meghosszabbított uniós importtilalom némileg segít a kialakult piaci helyzeten, de a kelet-európai szakmai szervezetek sokkal határozottabb lépéseket várnak Brüsszeltől. Magyarországi agrárszakemberek szerint az idei a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
2023. június 10., 15:202023. június 10., 15:20
2023. június 10., 16:472023. június 10., 16:47
A nyári aratási idény közeledtével riadalmat kelt a gazdák körében a szalmásgabona alacsony felvásárlási ára. Az ukrajnai Kahovka-gát felrobbantása után a nemzetközi tőzsdéken 3 százalékkal emelkedett a búza és egy százalékkal a kukorica tonnánkénti ára, de mindebből a kelet-európai gazdák semmit nem érzékelnek. A romániai és a magyarországi piacon a nagybani gabonafelvásárlók jóval alacsonyabb árat kínálnak az amerikai és az európai tőzsdéken jegyzett, tonnánként 1100 lej körüli búzaárhoz képest.
Petőházi Tamás, a magyarországi Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az agrarszektor.hu mezőgazdasági portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, a tavaly év végi 130-150 ezer forintos tonnánkénti gabonaár helyett jelenleg 52-53 ezer forintot (mintegy 700 lej) ajánlanak a búzáért.
Az őszi magágyelőkészítés, műtrágyázás, vetés és a növényvédelmi munkálatok a korábbinál jóval magasabb inputanyagárakon történtek. Petőházi Tamás szerint a kedvező időjárásnak köszönhetően magas hektárhozamok várhatók búzából és árpából is, de az önköltségi ár így is csak 7-8 ezer kg körüli hektárátlagon térülhet meg a termelőnek. A szakember szerint a környező országokban is jó gabonatermés várható, ami tovább csökkenti a kelet-európai gazdák értékesítési lehetőségeit.
A magyar piachoz hasonlóan a romániai gabonakereskedők is ezer lej alatti tonnánkénti árat kínálnak a búzáért, ami aratásig várhatóan csökkenni fog. Az érdekvédelmi szervezetek szerint sok tavalyi gabona vár értékesítésre a gabonasilókban, így a legtöbb gazda arra kényszerül, hogy aratáskor adjon túl az idei hozamon. A termelők között vita folyik arról, megéri-e a gazdáknak a késő őszi, téli vagy a jövő tavaszi jobb ár reményében tárolni legalább a termés egy részét, amire szakemberek, gabonakereskedők sem tudnak egyértelmű választ adni.
Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint 2023 a túlélés éve lesz a gabonatermesztők számára.
A kelet-európai gazdák tüntettek kedden, Brüsszelben. Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: elutasítjuk a kettős mércét, amivel az Európai Bizottság kezeli az ukrajnai mezőgazdasági termékek uniós importját.
A kelet-európai gabonapiac válságát némiképp mérsékli, hogy az Ukrajnával határos öt uniós tagállam közös fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozó importtilalmat. Ukrajnában mintegy húsz százalékos terméscsökkenéssel számol a kijevi mezőgazdasági minisztérium, a gabona vetésterülete hatmillió hektárral csökkent a háború előtti 2021-es esztendőhöz képest.
ugyanakkor a következő évekre mintegy félmillió hektár terület marad öntözési lehetőség nélkül. A kijevi mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint a katasztrófa sújtotta területen eddig szalmásgabonát, zöldségeket, olajos magvakat és dinnyét termesztettek. Öntözés nélkül a zöldségtermesztés megszűnik, gabonát pedig csak extenzív módon, alacsony hozammal tudnak termeszteni.
A V4 országok agrárkamaráinak vezetői a hét elején egy magyarországi tanácskozáson megállapították, hogy Ukrajnából a kelet-európai piacra vámmentesen beérkező nagy mennyiségű gabona olyan súlyos zavarokat okozott a lengyel, cseh, szlovák és magyar piacon, hogy jelenleg csak felszíni kezelés a szeptember 15-ig bevezetett importtilalom. A mezőgazdasági kamarák képviselői szerint a négy ország élelmiszerpiacán sokkal súlyosabb gondok vannak, mint ahogy az első látásra tűnik. Nem csak a kalászosok, a kukorica és az olajos magvak eddigi importja okoz hatalmas károkat a gazdáknak, hanem mélyen az európai piaci árak alatt érkező más ukrán mezőgazdasági termékek is, mint például a baromfihús, méz és tojás.
A V4 országok mezőgazdasági szakemberei azt is kifogásolják, hogy az Európai Bizottság tavaly nyári döntésével az európai piacra zúdított ukrán mezőgazdasági termékek nem felelnek meg a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Az agrárkamarák vezetői kettős mércéről beszéltek a magyarországi Mezőfalván megtartott csúcstalálkozójukon. Miközben az uniós tagországokban megtermelt élelmiszert szigorú növény- és állatvédelmi szabályok alapján állítják elő, az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek könnyen átcsúsznak mindenféle ellenőrzésen, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az uniós gazdák számára, ugyanakkor az ukrán termékek a fogyasztók egészségét veszélyeztetik.
Petre Daea román mezőgazdasági miniszter a napokban a magyar kormányt tette felelőssé azért, hogy késik az Európai Bizottság által megígért 100 millió eurós támogatás a kelet-európai országok gabonatermelői számára.
mert addig az Európai Unió nem fizeti ki a romániai gabonatermesztő gazdáknak járó kárpótlást sem” – fogalmazott a bukaresti tárcavezető az Agerpres hírügynökségnek. Az uniós keretösszegből az Európai Bizottság közel 30 millió eurót ígért Romániának.
Nagy István agrárminiszter az MTI-nek azt mondta, hogy az ukrajnai gabonatermékekre vonatkozó, a június 5-i dátummal megszületett importkorlátozással egy időben
amellyel megszűnik minden korábban bevezetett egyoldalú nemzeti kereskedelmi intézkedés, így csak az uniós rendeletben szereplő négy terményre vonatkozó importkorlátozás marad érvényben.
Nagy István hangsúlyozta, a tranzitszállítmányok továbbra is akadálytalanul haladhatnak át az országon. ,,A magyar kormány amellett, hogy minden erőfeszítést latba vet a magyar mezőgazdaság és a gazdálkodók védelmében, támogatja a szolidaritási folyosók eredeti célját, mely biztosítja, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a rászoruló harmadik országokba juthassanak el” – fogalmazott a magyar agrártárca vezetője.
Nagyszabású gazdatüntetésre készülnek kedden, május 23-án a kelet-európai országok mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetei. Az egy évvel meghosszabbított ukrajnai vámmentes mezőgazdasági termékbehozatal felfüggesztését kérik.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!