Az osztrák kancellár szerint ahhoz, hogy Románia és Bulgária mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Annak ellenére, hogy Svédország parlamentje pénteken zöld jelzést adott Románia schengeni csatlakozásának, amelyet immár Hollandia is támogat, Ausztria továbbra is ellenzi, hogy az országot felvegyék a határellenőrzés nélküli övezetbe.
2022. december 02., 20:342022. december 02., 20:34
2022. december 13., 12:032022. december 13., 12:03
„A migrációs válság drámai szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva. Az MTI által idézett osztrák kormányfő szerint Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták.
Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek. A kancellár egyúttal kiemelte a Magyarországgal és Szerbiával folytatott közös munka sikerességét. Ezeknek a „biztonsági partnerségeknek” az a céljuk, hogy Szerbia visszavonja vízummentességét.
Ennek – mint mondta – célravezetőnek kell lennie: Szerbia ugyanis azt ígérte, hogy az év végével felfüggeszti a vízummentességet India számára, ezzel pedig több mint 10 ezerrel csökkenne a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Nehammer hangsúlyozta, hogy Tunézia esetében ez már sikeresnek bizonyult, s jóval kevesebb menedékjogi kérelem érkezik tunéziai állampolgároktól. Bécs annak ellenére is hajthatatlannak mutatkozik, hogy az osztrák kormány képviselőinek meggyőzése érdekében Lucian Bode román belügyminiszter a napokban Bécsben tárgyalt, ahol technikai részletekbe menő megbeszélést folytatott osztrák hivatali kollégájával és más politikusokkal. Karl Nehammer nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a tárcavezető lobbija nem bizonyult sikeresnek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a holland kormány ugyancsak pénteken úgy döntött, jóváhagyja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, de megakadályozza Bulgária csatlakozását, mivel úgy véli, hogy ez az ország nem felel meg a feltételeknek. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, „még túl korai” jóváhagyni Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Szerinte Hollandia csak akkor veszi ezt újra fontolóra, ha bebizonyosodik, hogy Bulgária jogállam, amely képes visszaszorítani a korrupciót és a szervezett bűnözést. Hága mindeddig kitartóan ellenezte Románia schengeni csatlakozását is; a holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja.
Az uniós tagországok belügyminiszterei december 8-án, csütörtökön ülnek össze, és tárgyalnak Románia, Bulgária és Horvátország schengeni felvételéről. Az övezet kibővítését kizárólag az összes tagállam beleegyezésével határozhatják el. November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.
Nicolae Ciucă miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter üdvözölte pénteken, hogy a holland kormány pozitívan véleményezte Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!