Hírszerzők szerint Oroszország terrorcselekményekre készül európai országokban

Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén •  Fotó: Pixabay

Tornyosuló veszély. Nyugati hírszerzők szerint a Kreml arra készül, hogy szabotázsakciókat hajtson végre NATO-tagállamok területén

Fotó: Pixabay

Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.

Krónika

2024. május 06., 11:592024. május 06., 11:59

Oroszország aktívan elkezdett robbantásokat, gyújtogatásokat és infrastrukturális rombolást előkészíteni európai földön, közvetlenül és közvetítőkön keresztül, és a hírszerzési tisztségviselők szerint a civil áldozatokkal nemigen törődnek.

Bár a Kreml ügynökei már régóta folytatnak ilyen műveleteket – és az elmúlt években szórványos támadásokat is indítottak Európában –, egyre több a bizonyíték az agresszívabb és hatékonyabb akciókról.

A hírszerzési tisztségviselők egyre hangosabban beszélnek a fenyegetésről, hogy ezzel is fokozzák az éberséget.

Idézet
Úgy értékeljük, hogy az államilag irányított szabotázsakciók kockázata jelentősen megnőtt”

– mondta Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés vezetője.

Úgy tűnik, hogy Oroszország eltökélt aziránt, hogy európai földön hajtson végre „nagy károkozási potenciállal rendelkező” műveleteket – mondta a múlt hónapban egy biztonsági konferencián, amelynek az az általa vezetett ügynökség, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adott otthont.

Haldenwang néhány nappal azután beszélt a témáról, hogy a bajorországi Bayreuthban letartóztattak két német-orosz állampolgárt, akik állítólag németországi katonai és logisztikai létesítmények megtámadására készültek orosz utasításra.

Április végén az Egyesült Királyságban két férfit vádoltak meg azzal, hogy felgyújtottak egy Ukrajnának szánt segélyszállítmányokat tartalmazó raktárat. A brit ügyészek azzal vádolják őket, hogy az orosz kormánynak dolgoztak.

Svédországban a biztonsági szolgálatok eközben egy sor, a közelmúltban történt vonatkisiklást vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy államilag támogatott szabotázscselekmények lehetnek.

Oroszország megpróbálta tönkretenni a cseh vasúti jelzőrendszereket – mondta az ország közlekedési minisztere az FT-nek a múlt hónapban.

Észtországban a belügyminiszter autója ellen februárban elkövetett támadást és az Esto újságírók elleni támadásokat orosz hírszerzők hajtották végre – közölte az ország belbiztonsági szolgálata. A francia védelmi minisztérium idén szintén figyelmeztetett a katonai létesítmények elleni lehetséges orosz szabotázstámadásokra.

Idézet
A nyilvánvaló következtetés az, hogy az orosz tevékenység valóban fokozódott”

– mondta Keir Giles, a Chatham House tudományos kutatóközpont vezető tanácsadója.

„Nem világos, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást fektetnek ebbe a tevékenységbe; hogy figyelmetlenebbek-e és lebuknak; vagy egyszerűen csak a nyugati kémelhárító szolgálatok hatékonyabban felderítik és megállítják őket” – tette hozzá.

„Bármiről is legyen szó – sok minden történik” – jegyezte meg.

Egy magas rangú európai kormánytisztviselő szerint a NATO biztonsági szolgálatain keresztül „egyértelmű és meggyőző orosz rosszindulatú akciókról” cseréltek információkat, amelyek összehangoltak és nagyszabásúak voltak.

Hozzátette:

itt az ideje, hogy „felhívjuk a figyelmet és összpontosítsunk” az orosz erőszak európai területen jelentkező fenyegetésére.

A NATO csütörtökön közleményt adott ki, amelyben mély aggodalmának adott hangot Oroszország „szövetséges területen folytatott, egyre fokozódó rosszindulatú tevékenységei” az euroatlanti térségben.

Az Oroszország ellenfeleivel szemneni fizikai károkozásra való hajlandóságával kapcsolatos növekvő aggodalom az Oroszországot dezinformációval és hackertevékenységgel kapcsolatos vádak hullámát követi.

Pénteken Németország – az EU és a NATO által támogatott nyilatkozatában – következményeket ígért Moszkvának az Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja ellen elkövetett 2023-as kibertámadás miatt.

Eközben még mindig tart a botrány, amely során leleplezték Oroszországnak a közelgő európai választások előtt a szélsőjobboldali európai politikusok behlózására tett kísérleteit.

Egy hírszerzési tisztségviselő szerint Moszkva szabotázstevékenységét nem szabad más műveletektől különválasztani, szerinte a fokozott aktivitás Oroszország azon célját tükrözi, hogy „mindenütt” maximális nyomást gyakoroljon.

Putyin „vérszemet kapott”, és megpróbálja a lehető legkeményebben kiterjeszteni mozgásterét Európában, több fronton is, akár dezinformációval, szabotázzsal vagy hackertevékenységgel.

Az orosz titkosszolgálatok fokozott agresszivitása azt is tükrözi, hogy az ország kémjei a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb kudarc után újra meg akarnak erősödni.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követő hetekben több mint 600, Európában diplomáciai fedezettel működő orosz hírszerzőt utasítottak ki, ami komoly károkat okozott a Kreml hírszerzési hálózatának az egész kontinensen.

A brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézetének elemzői egy nemrégiben készült jelentésükben kiemelték Oroszország azon erőfeszítéseit, hogy újraépítse európai jelenlétét.

Fontos stratégiai váltás is történt, az úgynevezett „különleges befolyásolással foglalkozó bizottságok” országonként koordinálják a Kreml hírszerzési műveleteit, egyesítve az ország biztonsági szolgálatainak és a Kreml más szereplőinek korábban széttagolt erőfeszítéseit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

Oroszország leállította a földgázszállítást Ausztriába

Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.

Oroszország leállította a földgázszállítást Ausztriába
2024. november 16., szombat

Joe Biden: fontos változások időszaka következik

Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.

Joe Biden: fontos változások időszaka következik
2024. november 16., szombat

Josep Borrell Izrael ellen hangolná az EU-t

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az illegális zsidó telepekről származó termékek európai uniós behozatalának tilalmát, valamint az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta az EU tagállamainak.

Josep Borrell Izrael ellen hangolná az EU-t
Josep Borrell Izrael ellen hangolná az EU-t
2024. november 16., szombat

Josep Borrell Izrael ellen hangolná az EU-t

2024. november 16., szombat

Halálos eszközöket gyárt Oroszországnak Kína az EU külügyi főképviselője szerint

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német <a href="https://www.faz.net/akt

Halálos eszközöket gyárt Oroszországnak Kína az EU külügyi főképviselője szerint
2024. november 15., péntek

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata

A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata
2024. november 15., péntek

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak
2024. november 15., péntek

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők

Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők
2024. november 15., péntek

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet

Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet
2024. november 15., péntek

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
2024. november 15., péntek

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak

Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak