Hibrid hadviselés Moldova kapcsán – Barabás T. János politikai elemző a Pruton túli országban zajló eseményekről

– Mi állhat annak a meglepő döntésnek a hátterében, hogy a Putyin-barát Igor Dodon szocialistái összebútoroztak az Európa-párti ACUM blokkal?

– A moldáv politikát a háttérből évek óta döntően befolyásoló Vlad Plahotniuc az ország vezető üzletembere, aki az eddig kormányzó Demokrata Párt elnökeként éles érdekellentétbe került az oroszbarát Igor Dodon államfővel, a Moldovai Szocialista párt elnökével, valamint a románbarát ACUM pártszövetséggel is. Plahotniucnak kitűnő politikai és üzleti kapcsolatai voltak Porosenko volt ukrán államfővel, a Kreml pedig fel akarta lazítani ezt a regionális szövetséget.

Plahotniuc PD pártja jelentős befolyást gyakorolt az elmúlt években a moldáv belügyre, ügyészségekre, titkosszolgálatokra, ami blokkolta az orosz (és a román) érdekeket a Prut és a Dnyeszter között. Moszkvának tehát Moldovában Plahotniuc lett a fő ellenfele. Plahotniucban azért sem bízott Moszkva, mert miután a szuverenista Vladimir Voronin vezette kommunista kormány embere volt 2009-ig, a román kormányzat futtatta fel üzleti, politikai karrierjét, így a PETROM Moldova egyik vezetője lett, és kereskedelmi monopóliumokat kapott Románia felé.

2010 után a moldáv média gyakran vádolta az oligarchát és romániai partnereit csempészettel, majd a moldáv banksíbolási botrányban való részvétellel – az ügyben tehát összefonódik a politika és a kétes jellegű regionális üzletelés. Igen ám, de Plahotniuc és pártja fokozatosan moldáv nacionalista lett, „statalista”, ahogy a román média nevezi, és ellenállt Bukarest befolyásszerzési kísérleteinek is.

Fura módon tehát találkozik az orosz és a román érdek Plahotniuc elmozdításában, mert minkét fél saját befolyásának az erősödését várja ettől.

Plahotniuc pártja több alkalommal is kijelentette, hogy el tudja képzelni Moldova föderalizálását, és ezáltal a szakadár dnyesztermelléki területtel való egyesülést, ami nem nyerte el az USA tetszését sem. Washington Moszkva befolyásának erősödését látja egy esetleges föderalizálásban, hiszen akkor a chişinăui parlamentben döntő arányba kerülnének az oroszbarát erők. Így lehet, hogy Washington, Moszkva, és Brüsszel is támogatja a Plahotniuc-ellenes programmal jelentkező PSRM–ACUM-kormánykoalíciót.

– Milyen szerepe, befolyása van az országban Plahotniuc oligarchának, a hoppon maradt Demokrata Párt mentorának?

– Kitűnő menedzser, így pl. a nulláról indulva sikerre vitt egy gyorsétterem-hálózatot. Kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, kisebbségi tulajdona van egy sor vidéki vállalkozásban, ezért is erős vidéki bázisa. A tévécsatornái nézettsége közelít az országos 1/3-hoz. Ügyesen politizált eddig, így az USA kongresszusában, és Brüsszelben is többször tárgyalt, mert a Nyugat a regionális stabilitás egyik letéteményesének tekintette.

– Miért a Dodon–Sandu-kormányt támogatja az EU? És Románia miért volt határozatlan?

– Az EU évek óta segíti Maia Sandut és az ACUM szövetséget, mert egy korrekt EU-barát partnert szeretne, akiknek az imázsa is inkább megfelel Nyugaton. Plahotniuc és az eddigi moldáv kormány regionális szövetségeseinek a gyengülése miatt előtérbe került az ACUM pártszövetség mint stabilizáló erő, és ebbe a kategóriába beleférnek a moldáv szocialisták is. Porosenko bukása után az új ukrán elnök oligarchaellenes programmal próbál nemzeti egységet kovácsolni, ebbe már nem fér bele a Plahotniuckal való jó kapcsolat. Ugyanakkor Kijev az ACUM–PSM-kormányalakítást sem
támogatja, mert tart az orosz befolyás növekedésétől – előrevetítve egy elhúzódó chişinăui politikai instabilitást. A román szocialista–liberális pártkoalíció nemzetközi gyengülése, belső harcai szintén Plahatniuc ellen hatnak. Románia egyelőre nem fogalmazott meg egyértelmű elveket, programot Moldovával kapcsolatban, mert az illetékes intézmények azt hiszik, jobb nekik a zavarosban halászni, a kulisszák mögött intézkedni, tekintve hogy a moldovaiak nagy többsége elutasítja a Romániával való egyesülést, a Nyugat pedig nem akar határmódosításokat térségünkben.

– Milyen következményekkel járhatnak a moldovai fejlemények Románia, illetve Magyarország számára?

Ennek a hibrid politikának a jellemzője, hogy a gyorsan pörgő eseményekre pillanatok alatt ráépül egy hatalmi manipulálás. Ennek példája az úzvölgyi katonai temető ügye, amelyet az államfő körüli román hatalmi kemény mag az RMDSZ háttérbe szorítására és Magyarország nemzetközi kompromittálására akar használni, lásd a vonatkozó médiahíreket, vagy a Román Tudományos Akadémia nyilatkozatait, amelyek Orbán Viktor kormányfőt leputyinozzák. Mindez a hatalmi körökben lévő szélsőnacionalista csoportok előretörését szolgálja, akik egy konfrontatívabb moldovai fellépést szeretnének.

A román politika viszont összefüggéstelen, legalább két koncepció is van az elitben Moldovával kapcsolatban, ennek jeleként Meleşcanu külügyminiszter egy óvatosabb, semlegesebb álláspontot, Băsescu volt elnök pedig egy támadó jellegű retorikát képvisel, miközben a kormány keresi a német–francia dominanciájú EB-vel való békülést, együttműködést. A jövő kiszámíthatatlan, hiszen attól is függ, Moszkva, Washington, Bukarest és Brüsszel milyen korrupciós ügyeket vesz elő moldáv viszonylatban, és milyen kulisszák mögötti egyezségek köttetnek, hiszen Moldova önmagában kevésbé fontos a nemzetközi politikában, így inkább nemzetközi összefüggésekben lehet alku tárgya. A bizonytalanságot növeli, hogy kevésbé ellenőrizett nem állami szereplőknek (lásd úzvölgyi incidens) növekvő befolyásuk van a közvélemény alakítására.

Mindez viszont nem Romániának és Moldovának kedvez, hanem azoknak, akik a nemzetközi porondon az erős kéz politikáját képviselik, és akiknek oltalmába szeretnének kerülni ezek után a megfélemlített moldávok. Magyarországnak az EU-val együtt érdeke, hogy a viták politikai tárgyalásokkal tisztázódjanak, és az EU testületeinek a tanácsait fogadják el a felek.

Fel kell készülnünk az erős magyarellenes információs támadásra minden moldáviai politikában érdekelt fél részéről, és itt az alkalom, hogy ne csak passzívan tűrjük azt, hogy akaratunk ellenére, aljas módon és gonosz célokra eszközként használjanak, hanem aktívabban lépjünk fel védelmünkben. A magyar válasz részben a szövetségi rendszerünkben való mozgósítás lehet.