Beleálltak. A hétvégi békekonferencia alatt az orosz hadsereg intenzívebb támadó hadműveleteket hajtott végre
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején – jelentette az ukrán vezérkar.
2024. június 17., 08:002024. június 17., 08:00
2024. június 17., 10:032024. június 17., 10:03
„A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból” – ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.
A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.
Az MTI szerint a vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.
Egyébként a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben az áll:
A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.
A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy
„Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a dokumentumban.
Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.
Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz „mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát”.
A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják „békeakciótervek kidolgozásával” – mondta Zelenszkij.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a három fő csapásirány, a nukleáris és élelmezési biztonság, valamint a hadifoglyok cseréje a „minimumfeltételeit” jelentik az Oroszországgal folytatandó tárgyalásoknak.
„Ukrajnának nemcsak olyan területeket kellene átadnia, amelyeket Oroszország megszállás alatt tart, de el kellene hagynia további szuverén területeit is” – hangsúlyozta Sullivan. Megjegyezte, hogy Ukrajnának az orosz békejavaslat értelmében fegyverzetét is jelentősen csökkentenie kellene, „kiszolgáltatottá válva jövőbeli orosz agressziók előtt”. „Egyetlen felelősségteljes nemzet sem mondhatja azt, hogy ez észszerű alapja lehet békének. Szembemegy az ENSZ Alapokmányával, az alapvető erkölccsel és a józan ésszel” – fejtegette az amerikai tisztségviselő.
„Tudjuk, hogy az ukrajnai békét nem egy lépésben fogjuk tudni elérni, ez hosszabb út lesz” – hangoztatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
– fűzte hozzá.
Justin Trudeau kanadai kormányfő pedig bejelentette, hogy az elkövetkezendő hónapokban külügyminiszteri szintű találkozót szervez az ukrajnai háború emberi veszteségeinek megvitatására.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint
„A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették” – mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.
Kuleba úgy vélte,
„Természetesen mi (…) tökéletesen megértjük, hogy eljön majd az idő, amikor beszélni kell Oroszországgal” – mondta. „De álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi”.
Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.
Legkevesebb négy halálos áldozatot és 18 sebesültet hagyott maga után egy lövöldözés az Egyesült Államok délkeleti részén található, alabamai Birminghamben – közölte vasárnap Truman Fitzgerald rendőrségi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg.
Több mint száz lövedékből álló rakétazáport zúdított éjszaka Izraelre a libanoni síita Hezbollah – jelentette a katonai rádió Izraelben vasárnap reggel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
Legalább három ember meghalt és további három megsebesült a dél-ukrajnai Krivij Rih város ellen az éjszaka folyamán Iszkander-M rakétákkal és irányított rakétákkal intézett orosz támadásokban – közölték a helyi hatóságok.
Oroszország nem akar atomháborút, s nem tartja helyénvalónak az arról szóló vitákat, hogy „mikor kell megnyomni a piros gombot” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arabia televíziónak adott interjújában.
A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Titkos Szolgálat belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merényletkísérlet idején, ami lassította a beavatkozást – erről számolt be a szervezet megbízott igazgatója pénteken.
A libanoni főváros, Bejrút ellen pénteken végrehajtott izraeli légicsapásban meghalt a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnoka, Ibrahim Akil.
Az Európai Bizottság 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt javasol Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Rakétacsapást mért Oroszország pénteken a dél-ukrajnai Odesszára, az eddigi adatok szerint négyen sebesültek meg, károk keletkeztek a kikötői infrastruktúrában és kereskedelmi hajóban.
szóljon hozzá!