Tavaly áprilisban egy rakétatámadás 63 ember életét követelte a kramatorszki pályaudvaron.

Eközben a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően arról beszélt: Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta:

Szavai szerint korai lenne megmondani, hogy az oroszországi események milyen hatással lesznek a NATO-ra, azonban, mint fogalmazott: „erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket”.

Világossá kell tenni minden eszközzel Moszkva és Minszk számára egyaránt, hogy a NATO kész megvédeni tagországainak minden négyzetméterét bármilyen fenyegetéssel szemben – jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette:

„Oroszország ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy nem vehetjük magától értetődőnek a békét, és többet kell befektetnünk a védelmünkbe” – fogalmazott.

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld majd a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami – mint mondta – közelebb fogja hozni Ukrajnát a NATO-hoz.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem hozott mást, mint instabilitást a világban.

– figyelmeztetett. Európa morális kötelessége annak biztosítása, hogy „az orosz háború” Ukrajna ellen elbukjon – mondta. Egy esetleges orosz győzelem az európai biztonságot fenyegetné, ugyanis – mint hozzátette – Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg az ukrán határokon. A NATO-csúcsnak világossá kell tennie, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben – tette hozzá beszédében a holland miniszterelnök.

Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy

Közölte: a tagállami vezetőknek menetrendet kell meghatározniuk Ukrajna NATO-tagsága számára, ennek a menetrendnek pedig a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A litván elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy a júliusi csúcstalálkozón teljes lesz a tagállamok egysége Svédország NATO-tagságát illetően.

Klaus Iohannis román államfő szeriont Oroszország a közvetlen fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra, és ez a jövőben is így lesz, ezért tovább kell erősíteni a katonai szövetséget.