Fotó: wikipedia
2009. február 03., 17:212009. február 03., 17:21
Kedden kihirdetett ítéletében a hágai bíróság úgy húzta meg a két ország kiaknázási jogosultságának választóvonalát, hogy Románia megkapta az általa igényelt tengeri terület 79 százalékát (9700 négyzetkilométert). A Hollandia közigazgatási fővárosában működő törvényszék megállapította azt is, hogy a Kígyók szigetét nem lehet kiindulópontként figyelembe venni a tengeri határvonal kijelölésekor. Az ukrán fél az öt éve zajló per során azt hangoztatta, hogy a Kígyók szigete lakott terület, ami jogot biztosít számára a kontinentális talapzatra, Bukarest azonban vitatta ezt az álláspontot.
A jogvita részben akörül forgott, hogy az ukrán szárazföldtől 45 kilométerre található sziklás földdarabot figyelembe kell-e venni ukrán szigetként az ukrán parti vizek, illetve ukrán gazdasági övezet meghatározásakor. A sziget folyamatos, életvitelszerű emberi ott-tartózkodásra eredetileg alkalmatlan, de ukrán katonai és tudományos kutatói személyzet – mintegy nyolcvan személy - hosszabb-rövidebb váltásokban állandó jelleggel tartózkodik ott.
A 15 bíróból álló testület ellenvélemény és fenntartások nélkül hozta meg végleges, megfellebbezhetetlen ítéletét. Rosalyn Higgins, a hágai bíróság elnöke szerint a döntés logikája az, hogy a Kígyók szigete körül meghúzták ugyan a parti vizek 12 mérföldes határvonalát, ám azon túl az ukránok nem kaptak a földdarab körül 200 mérföldes gazdasági övezetet, hanem a Fekete-tenger vitatott szakaszát annak arányában osztották el a két állam között, hogy Románia tengerpartja 248, Ukrajnáé pedig 705 kilométer hosszúságú. Bogdan Aurescu, a bukaresti külügyminisztérium hágai megbízottja az ítélethirdetést követően leszögezte: Románia immár jogot formálhat a kontinentális talapzat rá eső részének kitermeléséhez, ami szerinte 70 milliárd köbméter földgáz- és 12 millió tonna kőolajlelőhelyet jelent.
A román politikusok egyébként pártállásukra való tekintet nélkül egybehangzóan megelégedéssel vették tudomásul a hágai döntést, amely a külügyminisztérium szerint alapvetően hozzájárul az ország energetikai függetlenségének megteremtéséhez. Emil Boc kormányfő máris közölte: az illetékes hatóságok mihamarabb nekilátnak egy, a szénhidrogénekben gazdag talapzat kiaknázását célzó stratégia kidolgozásához. (Románia mellesleg 17 milliárd köbméter földgázt fogyaszt évente, hazai kőolaj-előállítása pedig évi ötmillió tonnára rúg). Egyébként az ukrán fél meglehetősen visszafogottan reagált a hágai ítéletre. Vaszil Kirilics, a kijevi külügyminisztérium illetékese mindössze annyit jegyzett meg, hogy a nemzetközi törvényszék szigetként határozta meg a 662 méter hosszú, 440 méter széles sziklás földrész státusát.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.