Gazdák idei tüntetése a szlovén–magyar határon. 2025 január elején Varsóban újraindulnak a gazdatüntetések, amelyek várhatóan átfogják majd egész Európát
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A 2025-ös esztendő a gazdák tiltakozásával kezdődik. Több európai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet bejelentette, hogy a gazdák nagy méretű tiltakozó akciót szerveznek január 3-ára az Európai Bizottság varsói képviselete előtt, amikor Ursula von der Leyen, az EB elnöke Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy 2025. január elején Lengyelország veszi át Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. Az európai gazdaszervezetek szerint az Európai Bizottság idéntől olcsó és szennyezett dél-amerikai mezőgazdasági termékekkel árasztja el az Európai Unió tagországait.
2025. január 01., 09:432025. január 01., 09:43
2025. január 01., 10:112025. január 01., 10:11
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tervek szerint részt vesz az elnökség megnyitó gáláján, a gazdák pedig egy különleges „köszöntést” szerveztek ebből az alkalomból Varsóban, tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja.
Az erdélyi gazdaérdekvédelmi szervezet összefoglalója szerint az európai gazdák érdekképviseletét ellátó szervezetek
Így kívánnak fellépni az Európai Bizottság káros mezőgazdasági, éghajlat- és kereskedelmi politikájából fakadó fenyegetésekkel szemben, figyelembe véve a családi gazdaságok működését és jövőjét, az erdőgazdálkodást és a vadászatot, valamint az ipari gazdaságot fenyegető veszélyeket.
Az „5 x STOP” szlogen a következő témákra vonatkozik: Mercosur-egyezmény (az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac közötti szabadkereskedelmi megállapodás), European Green Deal (európai zöld megállapodás, amelynek célja 2050-re az üvegházhatást okozó gázok nullára való csökkentése), ukrán import, a lengyel erdők és a vadászat pusztítása, a lengyel gazdaság lerombolása.
A felsorolt öt téma közül négy nem szorul különösebb magyarázatra, de az ún. Mercosur-egyezmény mindenképpen. A Déli Közös Piac (Mercado Común del Sur, rövidítve: Mercosur) kereskedelmi és integrációs szervezet tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. A korábban tagsággal bíró Venezuelát 2016 decemberében felfüggesztették. A felsoroltakon kívül az összes többi dél-amerikai ország társult tagként vesz részt a szervezet munkájában.
Az Európai Unió és a Mercosur országok egy rendkívül hosszú, huszonöt évnyi tárgyalássorozatot követően 2024. június 28-án politikai egyezségre jutottak egy kereskedelmi megállapodás megkötéséről. Ez a megállapodás – elsősorban annak agrárvetülete miatt –, az összes európai termelőt érinti.
Noha a magyar EU-elnökség idején a tagországok egy részének támogatásával kemény lobbi alakult ki az egyezmény felfüggesztéséért, a kezdeményezés elbukott, így az 2025 január elsejétől lép érvénybe.
Az agrárkereskedelmet érintően az EU behozatala tízszerese az unió térségbe irányuló exportjának. Az EU–Mercosur közti megállapodással túlnyomórészt megszűnnek a Mercosur országokba irányuló uniós termékekre kivetett vámok. A térségbe irányuló uniós termékek kereskedelmének 91%-a teljes egészében liberalizálásra kerül egy tízéves időszak alatt, míg az EU a Mercosur országokból származó termékek kereskedelmének 92%-át fogja liberalizálni.
A Déli Közös Piac logója. A Mercosur kereskedelmi és integrációs szervezet tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay
Marhahús: az unió éves marhahúsfogyasztása 8 millió tonna. Az EU jelenleg 200 000 tonna marhahúst importál a Mercosur-országokból. A megállapodás révén 99 000 tonna marhahús 7,5%-os, vagyis a jelenleginél jóval kedvezőbb vámmal érkezhet az EU-ba. Ezt a mennyiséget 5 év alatt, fokozatosan növekvő módon biztosítja az EU. A dél-amerikai marhahús olcsóbb, mint az unióban előállított, így ennek árcsökkentő hatása lesz.
Baromfi: az EU baromfihús fogyasztása évi 14 millió tonna. A megállapodás során 180 000 tonna baromfihús érkezhet vámmentesen az unióba. Ez a mennyiség fokozatosan, a megállapodás hatályba lépésétől számított 5 év alatt kerül elérésre.
Cukor: az EU éves cukorfogyasztása 19 millió tonna. A megállapodás révén 180 000 tonna finomítandó cukor érkezhet vámmentesen az unióba. (2018-ban az EU nettó exportőr volt, 2,1 millió tonna cukrot exportált.)
Etanol: a vegyipar számára 450 000 tonnás vámmentes kvóta kerül megnyitásra. Minden más felhasználó számára egy 200 000 tonnás kvóta kerül megnyitásra, a jelenlegi vám egyharmadával. A bevezetésre fokozatosan, 5 év alatt kerül sor.
Méz: Az EU jelenleg 35 000 tonna mézet importál a Mercosur országokból. A megállapodás 45 000 tonnás vámmentes kvótát biztosít a számukra. A bevezetésre fokozatosan, ugyancsak 5 év alatt kerül sor.
Tejtermékek: mindkét fél kedvezményeket biztosít meghatározott tejtermékekre, így például az EU-nak évi 30 000 tonna sajt és évi 10 000 tonna tejpor vámmentes exportjára lesz lehetősége. Az a mennyiség 10 év alatt, évi egyenlő nagyságú növekedéssel kerül fokozatosan elérésre. A vám 10 év alatt 10 egyenlő részletben kerül leépítésre. A Mercosur-országok vállalták, hogy jogi garanciákkal védenek majd az utánzástól 357 földrajzi árujelzővel elismert minőségi európai élelmiszer- és ital terméket. Az uniós élelmiszer-biztonsági előírások nem fognak megváltozni, a behozott termékeknek a jövőben is minden esetben meg kell felelniük az uniós előírásoknak.
Elemzések szerint az EU–Mercosur kereskedelmi egyezmény hatására jelentősen megnőne a mezőgazdasági termékek Európába történő exportja. Ez hátrányosan érintené az európai gazdákat, és 34 százalékkal növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A francia kormány felkérésére készített elemzés szerint
Az Európában betiltott, de a dél-amerikai országokban engedélyezett növényvédő szerek bejutása a kontinensre az élelmiszereken keresztül aláásná az európai élelmiszer-biztonságot, és az európai gazdák versenyképességét. Az egyezmény végső soron beáldozná az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, bolygónk természeti értékeit és éghajlatát az autóipar és a vegyipar óriáscégeinek érdekében.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!