G20: pénteken is folytatódtak a zavargások Hamburgban

•  Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Tovább folytatódtak a zavargások a németországi Hamburgban pénteken, a G20 csoport csúcstalálkozójának kezdetén. 

MTI

2017. július 07., 13:562017. július 07., 13:56

2017. július 07., 14:582017. július 07., 14:58

Sajtóértesülés szerint a helyi rendőrség sürgős erősítést kért más tartományoktól, elismerve, hogy

alábecsülte a Húszak találkozója ellen szervezett megmozdulások veszélyességét.

 
Reggel több személyautót és rendőrautót felgyújtottak a találkozó helyszíne – a hamburgi nemzetközi vásár és kongresszusi központ területe – közelében fekvő Altona nevű negyedben. A belvárosban pedig az Alster folyó partján tüntetők

blokád alá vettek egy utcát, amely Donald Trump szállása és a találkozó helyszíne között húzódik.

A rendőrség vízágyúval oszlatta fel a blokádot, mert az utca az amerikai elnök egyik lehetséges útvonalának része. Vízágyúval számoltak fel egy másik blokádot is, amelyet a vásárvároshoz vezető egyik utcán alakítottak ki az úttestet elfoglaló tüntetők.

Frissítés

Az Abendblatt.de értesülése szerint az óvárosi Hotel Hyatt Park biztonsági személyzetét is támadás érte a rendbontások során. Ott szállt meg éjszakára Vlagyimir Putyin orosz elnök, uganakkor ott aludt Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök és Mun Dzsein dél-koreai elnök is.

A globalizációellenes, szélsőbaloldali demonstrálók célja a tanácskozás megkezdésének akadályozása. Fennakadást ugyan nem sikerült elérniük, de

a csúcstalálkozó egyik kísérőrendezvényét ellehetetlenítették;

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter biztonsági okokra hivatkozva lemondta részvételét a G20 Global-Classroom (G20 globális osztályterem) nevű kezdeményezés pénteki fórumán, amelyen diákokkal beszélgetett volna.

korábban írtuk

Többtucatnyi rendőr is megsérült a hamburgi szélsőbaloldali tüntetésen
Többtucatnyi rendőr is megsérült a hamburgi szélsőbaloldali tüntetésen

Többtucatnyian megsérültek csütörtökön Hamburgban a rendőrök és szélsőbaloldali tüntetők összecsapásában, a G20 csoport csúcstalálkozójának előestéjén, péntek reggel pedig újabb megmozdulás kezdődött.

A G20 csoport kétnapos tanácskozásának biztosítására nagyjából 20 ezer rendőrt vontak össze Hamburgban más tartományokból és külföldről. Azonban pénteken, a zavargásokkal eltelt éjszaka után a tartományi rangú

Hansa-város rendőrsége sürgősen további segítséget kért, arra hivatkozva, hogy alábecsülte a helyzetet

– jelentette hírportálján.

A Húszak ereje

A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak G20 csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka. Az informális egyeztető fórumként működő csoport állásfoglalásai így irányadóak az egész nemzetközi közösségnek.

A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.

Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

A zavargások csütörtök este kezdődtek, amikor a G20 – Üdv a pokolban (G20 – Welcome to Hell) elnevezésű tüntetésen a rendőrség megpróbálta leválasztani a feketébe öltözött, és a német szabályokkal ellentétben maszkot viselő tüntetők csoportját – az úgynevezett fekete blokkot – a békés demonstrálók tömegétől. Helyszíni jelentések szerint először a rendőrök kezdtek erőszakot alkalmazni. 

Elkezdődött a csúcstalálkozó

A heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt a németországi Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója.

A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket. A programot este koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban.

A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak. Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült. 

A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta.

Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.

A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz.

Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok – angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett – csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.

A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni.

Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi.

A Húszak a tanácskozás második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
2025. július 18., péntek

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban

Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.

Valamivel több mint 60 milliárd eurót kapna az uniótól Románia a következő költségvetési ciklusban
2025. július 18., péntek

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök

Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.

Románia azon európai országok egyike, ahol túlzsúfoltak a börtönök
2025. július 18., péntek

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen

Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.

Az EU jóváhagyta az eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagot Oroszország ellen
2025. július 18., péntek

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt

Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.

Izrael sajnálja, hogy katolikus templomot talált el Gázában, Trump dühös az incidens miatt
2025. július 18., péntek

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben

Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.

Külügyminiszter: Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben
2025. július 18., péntek

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.

Washington felgyorsítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat
2025. július 18., péntek

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást

Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.

Air India-tragédia: úgy tűnik, hogy a kapitány leállította az üzemanyagellátást
2025. július 17., csütörtök

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek

Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Provokációként értékelik a templomrongálást az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek
2025. július 17., csütörtök

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.

Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését