Jogi vita. A máltai főügyész szerint a bíróság jogtalanul döntött Pál herceg kiadatásának megtagadása mellett
Fotó: Wikipédia/Flickr
Fellebbezést nyújtott be a máltai legfőbb ügyész a szökésben lévő román herceg, Paul Lambrino kiadatásának elutasításáról szóló döntés ellen, mivel megalapozatlannak tartja azt.
2024. május 27., 10:312024. május 27., 10:31
2024. május 27., 10:342024. május 27., 10:34
A máltai főügyész hangsúlyozta, hogy nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely valós és komoly kockázatot mutatna arra vonatkozóan, hogy sérülnének a herceg alapvető jogai – számol be a Times of Malta.
A főügyész még csütörtökön nyújtotta be a fellebbezést, miután – mint arról beszámoltunk – egy máltai bíróság május 20-án elutasította Románia kiadatási kérelmét, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy fennáll a valós kockázata annak, hogy Paul Lambrino alapvető jogai sérülnének.
Az ügyésznek három napja volt arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Ez idő alatt a herceg előzetes letartóztatásban volt.
A főügyész azzal érvelt, hogy a kiadatási eljárásnak helyt adó bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy döntsön Pál herceg alapvető jogainak állítólagos megsértéséről. A bíróság részletes tájékoztatást kért a román hatóságoktól a romániai börtönökben uralkodó körülményekről, és garanciát kért arra, hogy a hercegnek nem kell embertelen és megalázó bánásmóddal szembesülnie.
A főügyész szerint ebben a kérdésben csak a polgári bíróság első tanácsa hozhat döntést az alkotmány értelmében. Egy ilyen határozat ugyanis különleges elemzést igényel az illetékes bíróság részéről, tekintettel a kiadatás megtagadásának „különleges és technikai” jellegére.
– érvelt a főügyész.
Az ügyészség azonban nem javasolta a jogsérelmekre vonatkozó állítások figyelmen kívül hagyását, és nem ellenezte a bíróság kérését, hogy a román hatóságoktól további tájékoztatást kérjenek a börtönkörülményekről, és a herceg jogainak védelmére vonatkozó garanciát igényeljenek.
Az ügyészség ugyanakkor azzal érvel, hogy a kiadatási kérelmet a Pál herceg ügyvédjei által szolgáltatott információk alapján utasították el, és hogy ezek az információk nem erősítették meg, hogy a herceg személyesen ilyen jogsérelmet szenvedne el, ha visszakerülne Romániába.
– állítja a főügyész, aki a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését és Paul Lambrino kiadatásának elrendelését kéri.
Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.
A máltai bíróság döntését, miszerint elutasítják Pál herceg kiadatási kérelmét, több okra, többek között emberi jogi aggályokra és fogva tartási körülményekre alapozva hozták meg. A bíróság aggodalmát fejezte ki Paul Lambrino alapvető jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, tekintettel életkorára és státuszára. Hangsúlyozta továbbá a megkülönböztetés elkerülésének szükségességét, többek között Románia monarchikus múltjához fűződő kapcsolatával összefüggésben.
Mint arról beszámoltunk,
Pál herceg három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott egy romániai korrupciós ügyben, amelynek vádlottjai lefizették a visszaszolgáltatási hatóság tagjait. Az ügy kiindulópontja a 75 éves Pál herceg, aki a román királyi család tagjaként követelte vissza Bukarest határában a kommunizmus idején elkobzott băneasai királyi farmot (növénytani kutatóállomást) és a snagovi erdő egy részét. A terület a román főváros északi részén fekszik, amely a legértékesebbnek számít az ingatlanpiacon.
A herceg jogtalanul követelte vissza az ingatlanokat, visszaszolgáltatási kérelmére négy éven át nem kapott választ. Ekkor felbérelte Remus Truicát, Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök tanácsadóját, hogy „intézkedjen”. Utóbbi bevonta Tal Silberstein és Benyamin Steinmetz izraeli üzletembereket, akik
A vádirat szerint mindez 2006 és 2013 között történt. A 2020 decemberében hozott bírósági döntés – mellyel Truicát hét év szabadságvesztésre ítélték, a két izraeli üzletember 5–5 év börtönbüntetést kapott – érvénytelenítette a visszaszolgáltatást, és visszahelyezte a román állam tulajdonába az ingatlanokat. A három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapó Pál herceget nem találta otthon a rendőrség, akkori értesülések szerint Portugáliába szökött. A hatóságok másfél évvel később bukkantak a nyomára Párizsban.
„A franciaországi elsőfokú bíróság a román bíróság törvénytelen összetételére hivatkozva utasította el az átadást. Pontosabban arra, hogy az egyik bíró nem tette le a hivatali esküt, amikor beiktatták” – mondta akkor Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, aki azóta jelezte, hogy a román illetékes igazságügyi szervek panasszal fordultak a francia igazságügyhöz, illetve az EU bíróságától is kérik a kiadatási eljárásra vonatkozó jogszabályok tisztázását és egyértelművé tételét.
Pál herceg a kiadatás elutasítása nyomán szabadon mozoghatott, ennek nyomán április végén Máltára utazott, ahol a román és a máltai rendőrség közötti együttműködés nyomán, egy üdülőben vették őrizetbe a szigetország rendőrei.
A román rendőrségtől kapott információk alapján sikerült elfogniuk a máltai hatóságoknak a nemzetközi körözés alatt álló Pál herceget – jelentette be hétfőn Benone Matei, a román rendőrség vezetője.
A beszámolók szerint egy luxusüdülőben vették őrizetbe, ahol a Máltai Lovagrend tartotta rendezvényét, amelyen az előzetes ígéretek szerint őt is lovaggá ütötték volna.
Erre nem került sor, hiszen a román rendőrség előzetes információk alapján tudott az érkezéséről, és értesítette a máltai rendőri szerveket, amelyek aztán elfogták Pált.
Ügyvédje, Jason Azzopardi utólag felrótta, hogy védencét az őrizetbe vétellel „Európa minden szegletéből érkezett tisztségviselők előtt alázták meg”.
A herceg kíséretének tagjai a Gândul hírportálnak azt mondták, Pál azért vállalta be, hogy Franciaországból Máltára utazzon, mert biztosítékot kapott arra, hogy szavatolják a biztonságát.
A jelek szerint azonban az egész a román hatóságok közreműködésével felállított csapda volt.
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás azután, hogy Kijev megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az országban mára mindennapossá váltak a hatósági fegyveres utcai emberrablások.
Az őszi amerikai elnökválasztás két jelöltje egymást támadta a CNN által szervezett csütörtök esti első televíziós vitán olyan témákban, mint az infláció, a bevándorlás és az ukrajnai háború.
Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A jelenlegi nehéz idők ellenére Ukrajna meghozta a szükséges reformintézkedéseket és teljesítette a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges elvárásokat – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!